Gennagyij Kernesz harkivi polgármester megerősítette azt az információt, hogy a 19. században alapított Proszvita kulturális szervezet irodájának ostroma alatt ketten meghaltak, öt ember pedig megsebesült.
Az új kijevi hatalomhoz közel álló Majdan aktivistái a Facebookon azt írták, hogy a Proszvita harkivi irodája ellen végrehajtott „pogrom” idején detonációk is hallatszottak, a támadó oroszpárti aktivisták egyikének kezében pedig a szemtanúk egy fegyvert láttak. Arszen Avakov ukrán belügyminiszter közlése szerint a két táborból mintegy 30-30 embert tartóztattak le.
|
Ukrán katonák hadgyakorlaton Harkiv mellett
Reuters |
A harkivi ATN hírportál leírása szerint éjjel tíz óra tájban verekedés tört ki az ukránok és a Majdan-aktivisták ellen végrehajtott provokációikról hírhedt Oplota (Védőbástya) között. Az utóbbiak támadást intéztek a Proszvita irodája ellen, ahol többen bent rekedtek. Az utcáról azután füstgránátokat hajítottak be az ablakokon. A támadók fegyvert is használtak - írta az ATN.
Kijevben a parlament szombaton úgy döntött, hogy feloszlatja az orosz többségű Krími Autonóm Köztársaság törvényhozását, amely holnapra népszavazást írt ki a terület csatlakozásáról Oroszországhoz. A népszavazás eredményét sem Ukrajna, sem az Egyesült Államok nem fogja elismerni. Az amerikaiak próbálják rávenni a Kremlt, hogy az igenek borítékolható győzelme ellenére a területet ne annektálja, az erőfeszítéseik azonban egyelőre nem jártak sikerrel.
A nyugati aggályok és a szimferopoli törvényhozás feloszlatása Szergej Akszjonovot, az autonóm köztársaság miniszterelnökét egyelőre nem zavarja túlságosan. A politikus a Guardiannek szombaton azt mondta, hogy várakozásai szerint a rubelt már két-három nappal a népszavazás után, kedden-szerdán bevezetik, ami után még fél évig tartana az az időszak, amikor Krím párhuzamosan két pénznemet használ. A brit lap újságírója, Shaun Walker szerint a szimferopoli kormányzati épületekben most egy kicsit szürreális a világ, a vidáman csivitelő titkárnők és az állig felfegyverzett őrök között hozzák-viszik a politikusok kávéit.
A várakozásoknak megfelelően Oroszország szombaton az ENSZ Biztonsági Tanácsában állandó tagként megvétózta azt a határozattervezetet, amely a krími referendumot érvénytelennek nyilvánította volna. „Tervezetet megvétózni lehet. De az igazságot nem” – kommentálta ezt Samantha Power amerikai ENSZ-nagykövet.
Az Egyesült Államok és az Európai Unió napok óta szankciókkal fenyegeti Oroszországot a Krím várható beolvasztása miatt. Ennek egyik előjeleként – írja a Reuters – a nyugati bankok már leállították az orosz cégeknek szánt hitelek folyósítását. Jelenleg nem kap Nyugatról pénzt sem az ország harmadik legnagyobb mobilszolgáltatója, a VimpelCom, de a világ egyik legnagyobb káliumtrágya-gyártója, az Uralkali sem.
Bár az orosz gazdaság csak a hitelbefagyasztás miatt több milliárd dollártól esik el, Alekszej Uljakajev orosz gazdasági miniszter a maga részéről nem fél a szankcióktól. A politikus szombaton a Rosszija 24 televízióban úgy nyilatkozott, hogy a büntetőintézkedések hatása nem lesz annyira globális, hogy veszélybe sodorja a nagy beruházásokat vagy a kereskedelmi egyenleget. Politikai hullámok jönnek és mennek, az együttműködés folytatódik” – mondta Uljakajev az orosz–amerikai gazdasági kapcsolatokról.
Van persze, aki nem ennyire optimista. A Zerohedge üzleti portál cikke szerint legalábbis Viktor Zubkov, az állami energiaóriás, a Gazprom igazgatótanácsának az elnöke nemrég az összes cégrészvényét eladta. A krími válság kitörése óta a Gazprom-részvények 25 százalékot estek.
|
A Krím után Doneck is referendumot követel
David Mdzinarishvili / Reuters |
Szombaton szerte Ukrajnában és Moszkvában is hatalmas tüntetést tartanak a Krím orosz inváziója ellen. Az orosz fővárosban rendezett demonstrációra több ezer – a Majdan-aktivisták közlése szerint százezer – ember ment el. Londonban szintén van egy megmozdulás. Ezt az orosz nagykövetség kensingtoni épülete előtt tartják.
Eközben Doneckben az utcákon vannak az oroszpárti tüntetők is. Ők a krímihez hasonló népszavazást követelnek a régió csatlakozásáról Oroszországhoz, Nagy-Britannia kijevi nagykövete, Simon Smith viszont szükségét érezte egy kis magyarázat kiadásának arról, hogy a krími népszavazásnak miért nincs semmi köze ahhoz a referendumhoz, amelyet Skóciában rendeznek a függetlenségről idén ősszel.
A Krímben jelenleg mintegy 19 ezer orosz katona van, akik állítólag a helyi oroszokat védik az ukrán szélsőségesek fenyegetéseitől. A Reuters szerint szombat délután az ukrán hadsereg egységei megakadályozták, hogy orosz katonák megszálljanak egy területet a Krímtől északra fekvő Herszon régióban. A kijevi védelmi minisztérium közlése szerint a herszoni Arabatszkajában először 60 orosz katona szállt le négy helikopteren, majd még hatvan követte őket. Rögtönzött ellenőrzőpontokat húztak fel és elkezdtek autókat feltartóztatni, de a kivezényelt ukrán légideszantosok nemsokára leállították őket. Arbatszkaja egy földsáv, amely a Krím félsziget keleti partjánál fut végig, de közigazgatásilag Herszonhoz tartozik.
