galéria megtekintése

Semmi remény az orosz–amerikai tárgyalások után

8 komment

NOL
NOL

Nyugati diplomáciai jelzések szerint gyakorlatilag a kompromisszum vagy bármiféle béketerv reménye nélkül vágott neki John Kerry amerikai külügyminiszter azoknak a tárgyalásoknak, amelyeket pénteken folytatott orosz kollégájával, Szergej Lavrovval. A téma a krími válság.

Az Ukrajnában fekvő autonóm köztársaság vasárnap népszavazást tart a csatlakozásról Oroszországhoz, amelyen az orosz többség miatt borítékolhatóan az igenek fognak győzni, annak ellenére, hogy az Egyesült Államok és az Európai Unió is szankciókkal fenyeget, ha Oroszország netán „annektálná" a Krím félszigetet.

A pénteki londoni tárgyalásokról Kerry egyik névtelenséget kérő munkatársa a New York Timesnak azt mondta, az Egyesült Államok „minden esélyt" meg akar adni a diplomáciának. Az amerikaiak arról már többé-kevésbé lemondtak, hogy a népszavazás felfüggesztésére vegyék rá a Kremlt és a szimferopoli parlamentet, szeretnék viszont, ha politikai kompromisszum születne a Krím félsziget sorsáról, mielőtt Oroszország a területet magába olvasztaná. Szívesen vennénk, ha nem szembesítenének újra és újra kész tényekkel – mondta erről az NYT-nek nyilatkozó forrás.

 

Ezeket az amerikai reményeket Lavrov az első két mondatával szertefoszlatta a Kerryvel folytatott tárgyalások utáni sajtótájékoztatón. Az orosz külügyminiszter úgy nyilatkozott, hogy országa tiszteletben fogja tartani a krími népszavazás eredményét, „Az Egyesült Államok és Oroszország víziójában nincs közös pont” – tette hozzá a politikus, a nyilvánvaló nézet- és érdekkülönbségek ellenére konstruktívnak nevezve a találkozót. Arszenyij Jacenyuk ukrán kormányfő csütörtökön az ENSZ-ben újra leszögezte, hogy bármi legyen is az eredmény, Kijev el fogja utasítani, de pénteken megszólalt az ukrán alkotmánybíróság is. A taláros testület alaptörvénybe ütközőnek nyilvánította a referendumot.

A fiaskó ellenére Barack Obama amerikai elnök azt mondta, hogy még bízik a diplomáciai megoldásban. Jay Carney fehér házi szóvivő eközben emlékeztetett, hogy az Egyesült Államok kész válaszlépéseket tenni, ha a Krímben vasárnap megtartják a népszavazást. Carney az ellenintézkedések időzítésére vonatkozó kérdésre válaszolva nem nevezett meg konkrét időpontot, csak annyit mondott, hogy gyorsan fognak dönteni róluk.

Bár a Kreml hivatalosan csak oroszpárti önvédelmi erőkről tud – amelyekre állítása szerint nincs is befolyása –, a Krím félszigetet jelenleg mintegy 19 ezer orosz katona a tartja megszállva. Ők azután vonultak be, hogy a kijevi parlament február 22-én leváltotta Viktor Janukovics elnököt. Jelenlétük hivatalos indoka az Ukrajnában élő orosz kisebbség védelme az ukrán szélsőséges fenyegetésektől.

A többnyire jelzés nélküli egyenruhába bújt orosz katonák és ukrán bajtársaik között mostanában a fekete-tengeri orosz flotta bázisa, Szevasztopol mellett lévő belbeki légitámaszponton nagy a feszültség. A bázisra ugyan ki van feszítve egy transzparens, amely azt hirdeti, hogy a hadsereg a politikán kívül áll, de ez az oroszokat persze nem akadályozta meg abban, hogy átvegyék az irányítást.

Az ukrán katonákat és a családjukat – írj a Kyiv Post – egyszerűen megfenyegetik. A katonáknak többnyire azt mondják, tegyék le a fegyvert, hiszen Krím úgyis Oroszország része lesz, ahol az ukrán hadseregnek semmi keresnivalója nincs. Eközben a feleségek fenyegető telefonhívásokat kapnak. A politika pedig nem segít. Bár Jacenyuk miniszterelnök azt állítja, Ukrajna egy talpalatnyi földet sem ad a területéből, a belbeki ukrán dandár vezetője, Jurij Mamcsur ezredes csütörtökön hiába kért egyértelmű parancsot a kormánytól, a kijevi vezetés és a vezérkar is bőszen hallgat.

Pénteki ukrán információk szerint Oroszországból egy vonat halad a Krím belseje felé, rajta 14 Sz-300-as légvédelmi egységgel, négy páncélozott járművel és 13 katonai teherautóval. Vladiszlav Szeleznyov, az ukrán védelmi minisztérium krími médiaközpontjának vezetője kercsi forrásokra hivatkozva tett bejelentést, az UNIAN hírügynökség szerint pedig láttak egy orosz katonai konvojt az észak-krími Dzsankojban, de nem tudni, hogy ez a gépkocsioszlop hova tart.

A feszültség ellenére lövés a Krím félszigeten még nem dördült el. Vitalij Csurkin orosz ENSZ-nagykövet csütörtökön New Yorkban kijelentette, hogy Oroszország nem akar háborút.

A donecki zavargások egyik sérültje csütörtök este
A donyecki zavargások egyik sérültje csütörtök este
Stringer / Reuters

Ettől függetlenül az orosz–ukrán konfliktusnak van már halálos áldozata. Csütörtök este a felerészt oroszok, felerészt ukránok lakta keleti nagyvárosban, Donyeckben zavargások törtek ki az Oroszország- és az Ukrajna-párti tüntetők között. Ezekben egy ember meghalt, mintegy ötven pedig megsebesült. Eddig négy embert – a tüntetések négy szervezőjét – vettek őrizetbe az incidens miatt.

Ami Janukovicsot illeti, a korábban felröppent hírek szerint infarktussal kórházban fekvő exállamfő egy nappal a leváltása előtt még nemzeti egységkormányról és az elnök hatalmát korlátozó alkotmánymódosításról írt alá megállapodást az ellenzéki erőkkel, a Jacenyuk-féle Batykivscsinával, Vitalij Klicsko UDAR-jával és a szélsőjobboldali Szvoboda elnökével, Oleh Tyahnyibokkal. Erre a megállapodásra a francia, a német és a lengyel külügyminiszternek sikerült rávennie a feleket Kijevben, és bár Oroszország akkor még ellenezte az alkut, később már rá hivatkozva kezdte el hangoztatni, hogy a Jacenyuk és Oleg Turcsinov elnök vezette új kijevi hatalom valójában illegitim, és puccsal vette át az irányítást az ország felett.

Az irányítás egyébként a jelszava az Ukrajnával kapcsolatban kialakult nyugati rocksztár-diplomáciának is. A friss Oscar-díjas Jared Leto színész-zenész – aki a Mielőtt meghaltamért a legjobb férfi mellékszereplőnek járó díjat kapta meg a március 2-án tartott hollywoodi gálán – zenekarával, a 30 Seconds to Marsszal szerdán elment Kijevbe. A koncerten azt mondta, tudja, hogy nehéz, de semmi nem drága azért a „kiváltságért", amit önmagunk irányítása jelent. Leto kinézett a novemberben indult Janukovics-ellenes tüntetések központi helyszínére, a Majdanra, de már az Oscar-gálán támogatásáról biztosította Ukrajnát. Az orosz televíziók ezt a részt állítólag kivágták abból a másfél órás összefoglalóból, amelyet később az eseményről sugároztak az adók szerte a világon.

Az amerikai üzleti magazin, a Forbes a márkanevet érő károkra hivatkozva csütörtökön elvette az ukrán kiadás jogát egy oligarchától, Szerhij Kurcsenkótól, aki ellen nemrég bűnügyi vizsgálatot indított az kijevi ügyészség. Kurcsenkót azzal vádolják, hogy egymilliárd dollárnyi vagyont hallgatott el az adóhatóságok elől, és segített Janukovicsnak és az exállamfőhöz közeli politikusoknak a vagyonuk külföldre menekítésében. A 28 éves harkivi születésű oligarcha az egyike annak a 18 közéleti személyiségnek, akit az Európai Unió vagyonbefagyasztással sújtott a Janukovics elnöksége alatt elkövetett gazdasági és politikai visszaélésekért.

Az orosz légitársaságok – köztük az Aeroflot – csütörtök óta elkezdték kerülni Ukrajna légterét. Így tesznek többek között azok a járatok is, amelyeknek Szimferopol, a Krími Autonóm Köztársaság fővárosa a célpontja, az Aeroflot kis direktívája szerint legalábbis ezek a járatok az Ukrajnán keresztül vezető közvetlen útvonal helyett most a lehető legtöbb időn át maradnak Oroszország légterében. A nemzeti légitársaság részvényei tíz százalékot estek a hírre – írja a RIA Novosztyi orosz hírügynökség.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.