Éppen tíz éve aztán Ivan Gasparovic került a helyébe, s azóta szinte hónapról hónapra gyarapította mulatságos megnyilvánulásainak a számát. Tony Blairt dallamos szlováksággal (a pozsonyi elnök anyanyelvén kívül csak oroszul beszél) „Major úrnak" szólította, a Szlovák Katolikus Püspöki Konferencia tagjai előtt pedig „XVI. Dominik" pápa érdemeit ecsetelte, Benedek helyett.
Jogászként is leszerepelt, amikor Robert Fico első kormányának egyik – az ingatlanok kisajátításáról rendelkező – jogszabályáról azt állította: a vitatott jogi norma nem alkotmányellenes, csupán két cikkelye ütközik az alaptörvénybe.
Nyelvi bakijai közül arra kapták fel legtöbben a fejüket, amikor „Nyugat-Balkon" stabilitásának fontosságát hangsúlyozta. Stipe Mesic akkori horvát államfővel megtartott közös sajtótájékoztatójukon a jelenlévők legnagyobb megrökönyödésére a pozsonyi vendéglátója Szerbia dinamikus fejlődéséről áradozott, majd sajnálkozott, hogy az országnak nincs tengere, és csak akkor köhintett egyet, amikor észrevette elvörösödő vendégének összevont szemöldökét, akitől azonnal elnézést kért.
Nem sokkal később a lisszaboni szerződést libanoninak keresztelte el, az Egyesült Nemzetek Szervezetét, egyesült daganatok, javítása után pedig egyesült vélemények szervezetének. (Szlovákul Organizácia spojených národov, helyette az utolsó szóként „nádorov", majd pedig „názorov" megnevezést használta.)
Felkészületlenségével Bosznia-Hercegovinában diplomáciai bonyodalmakat is okozott. Miután Banja Lukában tárgyalt Milorad Dodikkal, az ottani szerb közösség elnökével, a hazai újságírók előtt Csehszlovákia példáját, a csehek és a szlovákok békés kettéválását dicsőítette, a bosnyákok és a horvátok felháborodását kiváltva. Elnökük, Bakir Izetbegovic azonnal bekérette Szlovákia nagykövetét és figyelmébe ajánlotta a daytoni békeszerződést, amely az ország területi integritását szavatolja.
Számolni sem nagyon tudott a távozó elnök, mert nemrég azt nyilatkozta a pozsonyi TA 3 hírtévé élő adásában, hogy „tavaly több mint négyszáz napot töltöttem a polgárok között, ami majdnem egy esztendő." Informatikai képességei is hézagosak voltak, mert az egyik tévécsatornán többször megismételte, hogy a legfőbb ügyészjelölt „az RSS újságban lejáratta őt". Alighanem csak a másnapi sajtóból értesült arról, hogy az RSS nem napilap, hanem internetes tartalomfigyelő és -közvetítő rendszer.
Nemrég az egyik tévériporter megkérdezte tőle, tudja-e mi a Google. Magabiztosan válaszolta: „Hogyne tudnám! Ezzel lehet az interneten társalogni..."
Azt is sokan megmosolyogták, amikor fél évtizede Iveta Radicováról azt állította, hogy „ő is az államfő elnökének jelölteti magát". Azon viszont sokan felháborodtak, hogy négy évvel ezelőtt az egyik jégkorongmérkőzés után félrelökte a VIP-felvonó előtt álldogáló miniszterelnök asszonyt azzal a felkiáltással, hogy „maga ne álljon az utamba!" Másnap ezt a megnyilvánulását kanadai viccként magyarázta.
A szlovákiai katolikus és protestáns ifjúsági közösségek évek óta érte imádkoztak, „Uram, halmozd el őt bölcsességgel" jelszóval. Vasárnap abbahagyhatják a fohászaikat, amelyek ugyan a jelek szerint nem hallgattattak meg, viszont Ivan Gasparovic nyugdíjasként már azt mond, amit csak akar...
