A kelet-európai tagállamok brüsszeli nagykövetségei, diplomatái arról számoltak be lapunknak: még ha aggódnak is az agyelszívás kedvezőtlen hatásai miatt, a munkaerő szabad áramlását adottságként, sőt értékként kezelik. A hazai munkavállalást inkább a fiataloknak nyújtandó lehetőségekkel, kedvezményekkel teszik újra vonzóvá – magyarázták.
Ám kétségtelen, hogy a küldő ország vállal nagyobb kockázatot a szabad mozgás miatt. Ahogy Andor László foglalkoztatásért és szociális ügyekért felelős EU-biztos a Népszabadságnak korábban elmondta: ezekben a tagállamokban az agyelszívás tényleges kockázat. A biztos szerint nem a korlátozás a megoldás. Azt kell megnézni, hogyan lehet segíteni azok karrierjét, akik az alacsonyabb jövedelmű vagy kevésbé fejlett országokban magasan képzettek.
"A kivándorolt lettek 8 százaléka akar hat hónapon belül hazaköltözni, 20 százalékuk a következő öt évben."
 |
Andor László munkában
Eloy Alonso / Reuters |
Lettország a XXI. század során, több hullámban lakossága 9,1 százalékát „vesztette el”, a munkaképes korú lakosság 14 százalékát – emlékeztet válaszában a rigai külügyminisztérium. A legutóbbi hullámot a mostani gazdasági válság indította el, amelyet a legtöbb európai államnál jobban megsínylett Lettország. Bár a lettek az idén már euróval fizetnek, 2007 második fele és 2009 vége között az ország elvesztette GDP-je 24 százalékát, a munkanélküliség pedig a 2007-es 5,3 százalékról 2010-re 20,5 százalékig kúszott fel.
A magas munkanélküliség és a fizetésbeli különbségek miatt a magasan képzett lettek máshol próbáltak szerencsét. Ám a lett külügy megemlíti, hogy az általános elégedetlenség és bizonytalanság is hozzájárult a kivándorláshoz, különösen a fiatal diplomások között.
A lett kutatások azt mutatják, hogy a magasan képzettek körében kisebb a valószínűsége annak, hogy a munkavállaló visszatér hazájába. A lettek ugyanakkor arra is emlékeztetnek, hogy emigráció nélkül sokkal több munkanélküli lett volna 2009 és 2012 között, ráadásul a kivándorlás jelentős költségvetési megtakarítást eredményezett a szociális juttatások terén. A hazaküldött átutalások is segítenek az otthoni gazdaságon. 2010-ben volt a legmagasabb ezeknek az aránya, akkor a GDP 2,56 százalékát tették ki.
A felmérések szerint a kivándorolt lettek 8 százaléka akar hat hónapon belül hazaköltözni, 20 százalékuk a következő öt évben. A lett kormány tavaly elindított egy hároméves programot, amelynek célja minőségi köz- és önkormányzati szolgáltatásokkal, praktikus segítséggel támogatni azokat, akik a visszatérés mellett döntöttek vagy ezt tervezik. Elsősorban a családosokat, a fiatalokat célozza meg a kormányprogram.
|
| Marcelo Del Pozo / Reuters |
Fontos megőrizni a diaszpóra kapcsolatát az országgal és az ország munkaerőpiacával, de a lettek a minőségi munkahelyek teremtésével is próbálják vonzóvá tenni a hazaköltözést. A szabad mozgás és munkavállalás elvén nem változtatnának.
Litvániából 2008 óta 100 ezer fiatal (14–29 év közötti) vándorolt ki. 2010-ben 26,9 emigráns jutott száz emberre, 2013-ban ez az arány már csak 13,7 volt. Litvánia is megszenvedte a válságot, és ellentétben Lettországgal, a litvánok nem fordultak a Nemzetközi Valutaalaphoz. Jövőre ők is csatlakoznak az euróhoz.
A litván kormány is olyan programokat indított, amelyek támogatják a visszatérők önfoglalkoztatását, és segítik a visszatérő fiatalok beilleszkedését a munkaerőpiacra. Éppen januárban kezdődött majdnem 30 millió eurós, hétéves program a kivándoroltak visszacsábítására. Egy 2012-ben indított program pedig egyéves fizetett állást hirdetett külföldön végzett fiatal szakembereknek, hogy stratégiai kormányzati projekten, minisztériumokban dolgozva kamatoztassák a tanultakat. Fel sem merül a szabad mozgás uniós alapelvének korlátozása.
"A varsói vezetés nem gondolja, hogy korlátozások bevezetése lenne a megoldás."
Egy brüsszeli lengyel forrásunk – aki a neve elhallgatását kérte – elmondta, hogy hazája képviselői csak informálisan vetik fel a briteknek a szabad mozgás kérdését. Brit politikusok sokszor a lengyel munkavállalókra mutogatnak, amikor a munkaerő szabad áramlását bírálják. Forrásunk elmondta: jelenleg nem érzékelik a magasan képzettek égető hiányát, mert a külföldön munkát vállalók többségükben alacsonyan képzettek, akik a szolgáltatóiparban vagy az építőiparban helyezkedtek el.
– Öt-hat évvel ezelőtt az orvosi szakmában keletkezett hiány, mert nagyon sokan mentek el dolgozni Svédországba, Dániába vagy Norvégiába. De már megoldódott a helyzet, új orvosgenerációt neveltünk ki – magyarázta a lengyel szakértő. Hozzátette, hogy miközben kiterjesztették a szakmunkásképzést, az orvosok és egyéb közalkalmazottak számára lehetővé tették, hogy többet keressenek – mint amennyit a bértábla előír számukra – és rugalmasan tudjanak munkát vállalni.
|
| Marcelo Del Pozo / Reuters |
A varsói vezetés nem gondolja, hogy korlátozások bevezetése lenne a megoldás és inkább ösztönzőkkel, jobb szociális biztonsággal, adókedvezményekkel próbálja otthon tartani a magasan képzett munkaerőt. A szakértő úgy véli, hogy Lengyelországban nem lehetne bevezetni a magyarországi „röghöz kötés” eredeti formájához hasonló kötelezettséget, a diákok részéről várható óriási tüntetések, tiltakozások miatt.
A román kormány pedig azon dolgozik, hogy megkönnyítse a munkavállalást bizonyos szektorokban, különösen fiatalok számára. Bukarest ösztönzi a külföldi befektetéseket, főként az informatika területén és közvetve így ösztönzi a képzett románokat, hogy a hazájukban vállaljanak munkát. A fiatalok otthon maradása érdekében foglalkoztatási támogatásokat, „mobilitási” bónuszokat, munkaközvetítési szolgáltatásokat és vállalkozói programokat tesznek elérhetővé – tudtuk meg a román külügyminisztérium lapunk kérdésére küldött válaszából. Elismerik, hogy a munkavállalók mobilitása jelentős hatással van a nemzeti és az európai munkaerőpiacra.
Románia előtt idén januárban nyílt meg korlátozások nélkül az európai munkaerőpiac. A bukaresti külügy emlékeztet, hogy a más uniós tagállamból érkező munkavállalók kedvezően járulnak hozzá a fogadó ország GDP-jéhez, ezért a szabad mozgás a teljes uniós gazdasági jóléthez hozzájárul.
A külügyi tárca felidézi, hogy Románia gazdasága 2013-ban 3,5 százalékkal bővült, és ezzel a második legnagyobb GDP-növekedést produkálta az EU-ban. A brüsszeli cseh állandó képviselet szóvivője szerint hazájában az agyelszívás kockázata nem vitatéma, bár a cseh munkaerő amúgy sem a legmobilabb Európában. Ugyanakkor az unió négy alapelve (a tőke, az áruk, a szolgáltatások és a személyek szabad mozgása) a mindenkori cseh kormány számára a prioritások közé tartozik.
