Istenben hisznek és a horoszkópban

„Nem lehet kötelező tárgy valami, ami belső meggyőződés kérdése" - szögezte le lapunknak Horváth István szociológus, egyetemi tanár. A kolozsvári Kisebbségkutató Intézet igazgatója úgy véli, sok múlik a hitoktatáson, ezért radikálisan meg kellene változtatni a tantervet, a tankönyveket és általában a probléma megközelítését. „A vallásoktatásnak volna helye az iskolában, de a sorrendet megfordítanám. Sokkal inkább a vallástörténetet, az istenkeresés különböző kulturális és történelmi formáit helyezném előtérbe, második helyre tenném a diák vallásával kapcsolatos ismereteket, és harmadsorban egyfajta vallásos megalapozású morális életszemléletet oktatnék" – fejtegette.

Ortodox körmenet 2012-ben Bukarestben. Az emberek több mint fele talizmánt hord Bogdan Cristel / Reuters

A hitoktatás jelenlegi kudarcának jeleivel nap mint nap találkozni a közéletben, sajtóban. „Ha a vallásos műveltséget, a vallást mint a kultúra részét nézzük, egyértelmű, hogy nagyon sokan nem rendelkeznek a legalapvetőbb ismeretekkel. Ezen nem is kell csodálkozni, hiszen vallástörténeti oktatás gyakorlatilag nem létezik. A tanrend egyetlen órát ír elő a hatodikosoknak, amikor a diákoknak azt ajánlják, hogy más vallások képviselőivel találkozzanak, vagy azokról beszélgessenek. Megkockáztatnám, hogy ez a rendszer nem valami sikeres. Mondok egy másik szempontot is: ilyen körülmények között a diákok keveset fognak érteni a művészetekből, amely hosszú évszázadokon át elválaszthatatlan volt a vallásos szimbolisztikától – húzta alá Horváth István.

De hogyan fér meg egymás mellett az istenhit és a horoszkóp, és miért hisznek többen Isten, és kevesebben a pokol létezésében? Ezek az ellentmondások is az vallásoktatás hiányosságaira vezethető vissza? Kiss Dénes vallásszociológus szerint a válasz mindkét esetben nem.

„Ez a jelenség része annak, amit a vallásosság individualizálódásának nevezünk: egyénileg válogatja össze az ember azokat az elemeket, amelyekből a hite felépül. A szelekciót az egyház tanítása nyilván befolyásolja, de végső soron önkényes. Ami a hívő számára kívánatosabb, azt inkább beválogatja, és ami nem, azt kevésbé". A Kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) adjunktusa arra is felhívta a figyelmet, hogy a horoszkóp és a talizmánok a New Age által gyűrűztek be hozzánk, és a felmérések nem szoktak kitérni a vallásosság premodern formáira. „Fel lehetne tenni egy sor olyan kérdést, hogy a szemmel verésben, a lidércben hisznek-e, és arra hasonlóképpen magas arány jönne ki. Ezek sem az egyház tanítása szerinti gyakorlatok, ami megint csak a vallásosságnak ezt az összetett jellegét mutatja" – fejtette ki lapunknak vallásszociológus.