A bírói függetlenség a jogállam alapja – szögezte le Handó Tünde. Ezért fontosnak tartja azt az alapelvet, amelyhez a bíróságoknak tartaniuk kell magukat: „a bírák az ítélkezés során a törvényeknek megfelelően nyilvánulhatnak meg, a bíró az ítélkezés során sem szavakkal, sem egyéb módon nem nyilváníthat ki elfogultságot vagy előítéletességet egyetlen személy vagy csoport irányában sem, ahogyan az alaptörvény is rendelkezik”. Hozzátette: a bíróságok a jog alkalmazása során a jogszabályok szövegét, elsősorban azok céljával és az alaptörvénnyel egybevetve értékelhetik és értelmezhetik.
Handó Tünde kiemelte: a bírónak fel kell ismernie és meg kell értenie azt, hogy léteznek társadalmi különbségek és eltérések. Ez vonatkozhat az ügyfél gazdasági helyzetére, képzettségére, nemzetiségére, a legkülönfélébb dolgokra, a törvény előtt azonban mindenki egyenlő, a bírónak e szerint kell döntenie – fogalmazott. Ugyanakkor komoly dilemmának nevezte a bírósági szervezet egésze számára, vajon az ítélkezési munkájával kapcsolatban bármely bíró felelősségre vonható-e.
Egy törvényszéki bíró felett a fegyelmi jogkört kizárólag a törvényszék elnöke gyakorolhatja, ő az, aki kezdeményezheti ilyen eljárás megindítását – közölte az elnök. Emlékeztetett azonban az Alkotmánybíróság egy korábbi döntésére, amelyben „egy vezető intézkedésével szemben rendkívüli erőt tulajdonított a bírói függetlenség alkotmányos alapelvének”. Handó Tünde szerint „azért van a felső bíróság, hogy az ítélet megalapozottságáról, ideértve az indokolásnak a helyességét vagy helytelenségét is, ő mondjon ítéletet”. Handó Tünde ezt is a jogállam lényegének nevezte. Fleck Zoltán jogszociológus a gyulai eset kapcsán elmondta: a bíró vélhetően jogsértést követett el, de emiatt semmilyen külső fórum nem vonhatja felelősségre. A bírósági szervezet azonban megfelelően reagálhat az efféle anomáliákra, és akár ki is vetheti magából azt, aki valamilyen okból alkalmatlanná válik az ítélkezési tevékenységre.
Általánosságban is igaz, hogy ha egy bíró nem tesz eleget kötelezettségeinek, akkor a felettese fegyelmi eljárást kezdeményezhet – fogalmazott. A szankció pedig feddés, fizetéscsökkentés, vezetői tisztségből való felmentés, de akár a bírói tisztségből történő eltávolítás is lehet. Fleck szerint indulhat etikai eljárás, míg kirívó esetekben soron kívüli alkalmassági vizsgálatot is el lehet rendelni.
A bírákat kinevezésük előtt pszichológiai vizsgálatnak vetik alá, amelynek célja egyebek mellett az, hogy megállapítsák: a jelölt képes-e minden helyzetben pártatlanul dönteni. A jogszociológus szerint nemigen létezik előítéletektől tökéletesen mentes személyiség, azt viszont igyekeznek feltárni, hogy azokat ki miként tudja kontrollálni. Fleck úgy véli, nem kizárt, hogy ez a képesség változhat, és ezért is szükség lehet újabb vizsgálatra.
A Gyulai Törvényszék szóvivője korábban közölte, hogy a Szebb Jövőért Egyesület feloszlatásáról szóló per jogerős befejezéséig semmilyen intézkedés nem várható. Handó Tünde is utalt rá, hogy másodfokon döntenek majd az ítélet és az indokolás helyességéről. Fleck Zoltán viszont állítja, hogy amennyiben a bíró hibázott, nem kell addig várni. Maga bizonyosnak tartja, hogy a jogerős ítélettel kijavítják a durva hibákat, de azzal az első fokon eljáró bírót nem mentik fel az esetleges jogkövetkezmények alól.
