A krími népszavazásért felelős helyi parlamenti bizottság vezetője szerint Kercsben a jogosultak 64 százaléka szavazott már, de másutt is 38-52 százalék között van. Szergej Akszjonov krími miniszterelnök azt mondta, hogy az adat a két-háromszorosa a 2012-es ukrajnai parlamenti választásokon mértnek.
A referendumon két kérdést tesznek fel. Az egyik, hogy támogatják-e a Krím csatlakozását Oroszországhoz az orosz föderáció részeként. A másik úgy hangzik, hogy támogatják-e a Krím 1992-ben elfogadott alkotmányának visszaállítását, vagyis maradjon-e a félsziget Ukrajna része, de a jelenlegihez képest megnövelt önrendelkezési jogokkal. Ez utóbbi csak látszólag jelenti azt, hogy a Krími Autonóm Köztársaság Ukrajna része marad, a megnövelt önrendelkezési jogok ugyanis azt jelentik, hogy a terület később önhatalmúlag dönthet a csatlakozásról Oroszországhoz, de akár függetlenséget is kikiálthat.
A felmérésekből ítélve borítékolhatóan az első kérdés kap több igent. A megkérdezettek 70 százaléka állítja, hogy támogatja a csatlakozást Oroszországhoz, és csak a 11 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy inkább Ukrajnát választaná. Közéjük tartoznak az ukránok mellett a krími tatárok is, akiknek Bahcsiszaraj körzetében – ahol övék a többség – sikerült meghiúsítaniuk a népszavazást. Ilmi Umerov, a bahcsiszaraji járási adminisztráció vezetője közölte, hogy a területen nem volt kikből felállítani a választási bizottságokat. A tatárok elutasítják a referendumot, amelyet a vezetőjük, Refat Csubarov vasárnap a „bohócparádé” titulussal aposztrofált. Ennek ellenére Akszjonov közlése szerint van hely, ahol tatárok is szavaznak.
A tatár antipátiával a krími oroszok nemigen foglalkoznak. Késő délután az autonóm köztársaság fővárosában, Szimferopolban orosz és szovjet zászlókkal kezdtek el gyűlni az emberek, hogy megünnepeljék a győzelmet, amelyet az Oroszországhoz való csatlakozás jelent. A szevasztopoli utcákon ekkor már órák óta megy a tánc.
Ez az a népszavazás, amelyet a világ egyik országa sem ismer el Oroszországon kívül. Ukrajna, az Egyesült Államok, valamint az ENSZ BT két európai állandó tagja, Franciaország és Nagy-Britannia egyaránt illegitimnek tartja, és szankciókkal fenyeget, ha a Kreml a referendum után valóban annektálná a területet. Az oroszokat még a BT-ben hagyományos nagyhatalmi szövetségesnek számító Kína is magára hagyta ebben az ügyben. A pekingi vezetés Tajvan és az ujgur szakadárok miatt sem rajong túlságosan a krími népszavazásért.
Oroszország minderre azt válaszolja, hogy az önrendelkezés alapjog, csak a Krím dönthet a saját sorsának az alakulásáról. Szombaton Szergej Lavrov orosz külügyminiszter az amerikai kollégáját, John Kerryt, vasárnap Vlagyimir Putyin elnök Angela Merkel német kancellárt hívta fel. Mind a ketten arról beszéltek, hogy a krími népszavazás összhangban van a nemzetközi joggal. Putyin beszélt arról is, hogy aggasztják azok a fenyegetések, amelyek a Délkelet-Ukrajnában élő oroszokat érik, és állítólag belement, hogy bővítsék az Ukrajnában lévő EBESZ-megfigyelők létszámát. Az EBESZ-megfigyelők eredetileg a Krímbe mentek volna, de az oroszok nem engedték be őket. Putyin szerint inkább az oroszokat érő atrocitásokra kellene koncentrálniuk. Szimferopolban vasárnap oroszpárti tüntetők vonultak fel. Az ENSZ alapokmányának önrendelkezésről szóló fejezetét lobogtatták.
Arra hivatkozva, hogy az oroszokat védik az ukrán szélsőségesektől, és Akszjonov, illetve a leváltott ukrán elnök, Viktor Janukovics hívta be őket, a Krím félszigetet két hete orosz egységek szállták meg. Becslések szerint 19 ezer orosz katona van a területen. A kötelező erődemonstráción túl előfordult, hogy ukrán bázisokat vettek körül, és kiparancsolták az ukrán katonákat a saját támaszpontjaikról.
Vasárnap Ihor Tenjuk ukrán védelmi miniszter ennek kapcsán jelentette be, hogy március 21-ig „tűzszünetről” állapodott meg az orosz kollégájával, Szergej Sojguval. Ez alatt az idő alatt az ukrán egységek nem mozdulnak ki a krími támaszpontokról, az oroszok pedig azt vállalták, hogy viszonzásul nem szállnak rájuk. Hogy március 21. után mi lesz, az egyelőre nem világos. Vitalij Jarema első ukrán miniszterelnök-helyettes eközben arról beszélt, hogy Ukrajna fegyvereket és védelmet kért az Egyesült Államoktól és az EU-tól abban az esetben, ha a feszültség villongásokba torkollna az orosz–ukrán határokon, és azért is, hogy biztosíthassa az ország 15 atomerőműve felett a légteret. Határozott választ erre az ukránok senkitől nem kaptak.
Annak, hogy a feszültség terjed, már van jele. Doneckben szombaton egy oroszpárti tüntetésen a krímihez hasonló népszavazást követeltek a régiónak. A nagyvárosban ma új oroszpárti demonstrációt tartanak, amelyből kivált egy tömeg, és az ügyészi hivatalhoz vonult. Az épületet elfoglalták. A város még kora este is visszhangzott az orosz világháborús és nacionalista daloktól, az „Oroszország!” és a Janukovics bukása után feloszlatott különleges belügyi alakulatot dicsőítő „Berkut!” kiáltásoktól. Ukrajna második legnagyobb városában, Harkivban háromezer oroszpárti tüntető ment ki az utcákra.
Eközben Arszenyij Jacenyuk ukrán miniszterelnök felelősségre vonással fenyegette meg a szeparatista vezéreket. „Vadászni fogunk rájuk, és a törvény elé állítjuk őket” – ragadtatta magát egy becenevéhez, a Nyúlhoz képest meglepően éles nyilatkozatra a kormányfő.
A magyar Külügyminisztérium illegitimnek tartja a március 16-án a Krími Autonóm Köztársaságban megtartott, Ukrajna alkotmányát sértő népszavazást és annak eredményét. A tárca vasárnap MTI-nek küldött közleménybe szerint a népszavazás nem lehet alap a Krím státuszának megváltoztatásához.
