Mégis – merül fel a kérdés –, mi tarthat hosszú évekig, sőt a hírek szerint 2017 januárja utánra, azaz már a Fehér Ház következő lakója mandátumára átnyúlóan egy akármilyen jól felszerelt, de húszezer fős irreguláris „szabadcsapat" felszámolásában? Különösen, hogy nemcsak a walesi NATO-csúcson az USA által toborzott tíz ország (a „magkoalíció"), de hétfői hír szerint az Arab Liga is felsorakozott a brutalitásában még az al-Kaidán is túltevő szervezet kiirtása mellett. Nabil el-Arabi, a szervezet főtitkára „átfogó konfrontációra" szólította fel a tagországokat a „rákkeltő terroristacsoportokkal" szemben. Más kérdés, hogy ezt mennyire követik majd hathatós lépések.
– Amőbaszerű, amorf képződményről van szó az Iszlám Állam esetében, amelynek folyton változik az állománya, és be van ágyazódva a lakosságba, mint Afganisztánban az al-Kaida – állítja Kovács Gyula nyugalmazott alezredes, a Magyar Hadtudományi Társaság szakértője. Mint mondja, egy háború azzal kezdődik, hogy a célkijelölők kijelölik a megsemmisítendő célpontokat, ám az Iszlám Állam esetében ezek nem egyértelműek, nem látszanak. Ráadásul – teszi hozzá a katonai szakértő – a szervezet titkos és kifinomult finanszírozási háttérrel rendelkezik. „Nem is a 20 vagy akár 50 ezer ember ellen kellene főleg harcolni, hanem a támogatóikkal szemben. Ők viszont szemtől szemben lehet, hogy épp ellenkező módon, »barátként« viselkednek".
Mindamellett az amerikaiak visszafogottan optimisták. „Megvan rá a képességünk, hogy felszámoljuk az Iszlám Államot. Lehet, hogy egy évig, lehet, hogy kettőig, háromig is eltart. De elkötelezettek vagyunk abban, hogy be kell következnie", hangoztatta John Kerry amerikai külügyminiszter a múlt heti NATO-csúcson. Mint állította, nem „feltartóztatási politikát" folytatnak a dzsihadisták ellen: „Ha bárhol és valamennyire is érintetlenek maradnak, akkor olyan rákot hagyunk hátra, amely végül kísérteni fog bennünket."
|
Nikábot viselő nők Moszulban, ahol júniusban kezdetét vette az IS offenzívája. A támogatók ellen kellene felvenni a küzdelmet
STRINGER / Reuters |
Ausztrália nem NATO-tagállam, de része a „magkoalíciónak", s légiereje szerepet vállalhat a csapásokban. Külügyminisztere, Julie Bishop mégis azt mondta: lehetetlen feladat az Iszlám Állam teljes felszámolása. „Megsemmisítettük-e az al-Kaidát?", kérdezett vissza a canberrai diplomácia irányítója az ausztrál sajtónak nyilatkozva. Mint mondta, még a hónap folyamán az ENSZ-ben is felvetődik az Iszlám Állam finanszírozásával, toborzótevékenységével, a közösségi médiában folytatott kampányaival szembeni fellépés.
Eközben szűzbeszédében Zeid Raad al-Huszein, az ENSZ új emberi jogi főbiztosa azt mondta: „kíméletlen, aljassággal áthatott vérözön" lenne csak abból, ha az Iszlám Állam valóban államot tudna létrehozni. A jordán herceg így is „vágóhídnak" nevezte Szíriát, az Iszlám Államot pedig olyan szervezetnek, amely „csak megsemmisülést hoz muzulmánoknak, keresztényeknek, zsidóknak és másoknak, végső soron az emberiség mindazon részének, amely másképp gondolkozik, mint ők."
