„Néhány évvel ezelőtt a Jordániába és Libanonba érkező menekültek még azt mondták nekem: biztosak benne, hogy pár hét vagy hónap múlva hazamehetnek” – mondta Dina El Kassaby, a WFP szóvivője, aki szerint, ha a menekültek most valóban visszamennek a háború sújtotta hazájukba, az azt jelenti, hogy ezeknek az embereknek az élete már nagyon mélyponton van. Kassaby hozzátette, hogy a libanoni és jordániai menekülteknek mindössze egy 50 centes étkezési utalványból kell megélnie naponta, ami nagyon kevés.
|
Otthonaikat szétrombolták, ezért nincs is hova visszamenniük
Stringer / Reuters |
A szóvivő elmondta, majdnem minden menekült megtakarítása elfogyott, ezért minimálisra csökkentik a kiadásaikat, próbálnak keveset enni és olcsón, vagy egyszerűen kihagyni valamelyik napi étkezést, de vannak olyanok is, akik kiveszik a gyerekeiket az iskolából, és dolgozni küldik őket.
A szegények nem jönnek Európába
„Most kolduló embereket látunk Amman közlekedési lámpáinál. Ez olyan, amire jó pár éve még nem volt példa. Az emberek jóval alacsonyabb béreket kapnak, és ebből kell, hogy boldoguljanak” – jegyzi meg Kassaby a menekültek jordániai életével kapcsolatban, és hozzáteszi: a szegénység miatt a feszültség egyre nő a befogadó közel-keleti ország lakosai és a menekültek között.
Kassaby elutasítja azokat a feltételezéseket, mely szerint a nehéz körülmények között élő menekültek elhagyják Jordániát, és Európa felé veszik az irányt. A szóvivő szerint az út túl drága és túl veszélyes is a szegények számára, még a szíriai határig eljutni sem túl egyszerű.
|
Menekülttábor Jordániában
Muhammad Hamed / Reuters |
Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) szerint a Szíriából menekülni kényszerülő emberek valószínűleg már értesültek arról, milyen körülmények uralkodnak Libanonban és Jordániában – ráadásul mindkét ország szigorította a határátlépést –, ezért inkább északra, Törökország felé veszik az irányt. Melissa Fleming, a szervezet vezető szóvivője elismerte, jelentős számú menekült indult Európa felé a szomszédos, déli országok helyett. „Ennek egyik oka, hogy nem maradhatnak Libanonban. Ha van egy repülőjegyük a határátkeléskor, akkor jöhetnek” – mondja Fleming, aki megjegyzi, hogy ugyanilyen nehéz bejutni Jordániába is.
Törökország megtelt
Négy év alatt kétmillióra duzzadt a szíriai menekülttömeg Törökországban, a humanitárius válság eddig csaknem hatmillió dollárt emésztett fel. A nemzetközi támogatás a törökök irányába is akadozik, ezért az ország lassan kiteheti a megtelt táblát. Az ország túltelített, ezért a menekülteket már jobban vonzza Európa.
Az 1,8 millió hivatalosan bejegyzett szíriai bevándorlónak csak egy része él a határ menti táborokban, többségük a nagyvárosokban próbál boldogulni. A törökországi menekülthelyzetről bővebben itt olvashat >>>
„Azt el tudom viselni, hogy a gyerekem két évig kimarad az iskolából, és a földeken dolgozik, hogy támogassa a családot, de három évig? Négy évig? Visszamegyünk valaha? Nem” – magyarázza a menekültek tanácstalanságát a szóvivő. Fleming hozzátette, hogy a Szíria nyugati és déli szomszédjánál egyfajta fordulópont következett be a menekültpolitikában.
Szíria szomszédjai lezárták a határaikat
Libanon most több mint egymillió menekültet próbál elszállásolni, akik most a lakosság egyötödét teszik ki. Az ország az előrejelzések szerint 2050-re érte volna el ezt a népességi szintet. A libanoni főváros, Bejrút utcáin gyakran látni olyan gyerekeket, akik virágot árulnak, cipőt fényeznek, koldulnak. A járókelők és a részegek gyakran bántalmazzák őket – írja a Guardian.
A kormány már jó ideje nem épít menekülttáborokat, így elkerülhetetlen a humanitárius válság. Ugyanakkor az év elején bevezetett új vízumszabályoknak köszönhetően 75%-kal csökkent a regisztrált menekültek száma, miközben a szíriai fegyveres konfliktus továbbra is javában zajlik.
Libanonban a menekültek sátrakban élnek, már ha azokat még nem tette tönkre a hideg tél. A családok éheznek, és havonta fejenként 13 dollárt (3600 forint) kapnak ételre. Az eredetileg palesztin menekültek számára 1949-ben épült dél-bejrúti Shatila táborban mindössze naponta két óráig van villany, és a csapból sós víz folyik.
Aki teheti, Európába menekül
„Ez a legjobb döntés a sok rossz közül” – mondja Mohammed, egy palesztin-szíriai menekült Damaszkuszból, aki szívesen hagyja el a tábort, és utazik illegálisan Európába, Törökországon keresztül. A férfi szerint a táborokban mindenki ismer valakit, aki tud segíteni az embercsempészésben.
„Nem lehet dolgozni, és nem kapsz vízumot. Én csak az első adandó alkalomra várok” – mondja a szír férfi.
Fleming szerint, amíg az embereknek van elég pénzük, hogy útra keljenek, és javítsanak életkörülményeiken, addig ezt meg fogják tenni.
Szaúd-Arábia is befogadott menekülteket
Az arab királyság szerint félrevezetőek és hamisak azok a híresztelések, mely szerint a gazdag arab államok nem veszik ki a részüket a szíriai menekültválságból.
Szaúd-Arábia közleményben tudatta, hogy 100 ezer embernek adott otthont a polgárháború sújtotta térségből. A szíriai menekülteknek ingyenes oktatást, egészségügyi ellátást és munkát biztosítottak.
A királyság emellett pénzzel támogatta a szíriai menekülteket Jordánia és Libanon mellett más befogadó országokban is, és csatlakozott az Egyesül Államok vezette IS-ellenes koalícióhoz is, mely Szíriában és Irakban hajt végre légitámadásokat az Iszlám Állam ellen.
