Az 1,8 millió hivatalosan bejegyzett szíriai bevándorlónak csupán töredéke él a határ menti táborokban, mintegy másfél millió ember a nagyvárosokban próbál boldogulni. A lakosság többsége egyelőre támogatóan és elfogadóan viszonyul hozzájuk, de már erősödnek a rasszista és idegengyűlölő tendenciák. Nem küldenék őket vissza, amíg tart a háború, de újabbakat már semmiképpen sem fogadnának. A törökök többsége azon a véleményen van, hogy a milliós „vendégtömegnek” a rend és a béke érdekében
a táborokban vagy az elkerített zónákban kellene maradnia.
A menekülteket sokan hozzák összefüggésbe lopással, prostitúcióval és rendbontással. A legtöbben, főként az érintett határ menti területeken élők, egyetértettek azzal az állítással, hogy a menekültek elveszik a munkájukat, mert konkurenciát jelentenek a munkaerőpiacon. Figyelembe véve, hogy már van olyan város a délkeleti országrészben, ahol a szíriaiak száma meghaladja a helyi lakosokét, az aggodalmak nem alaptalanok.
A határ mentén élők közül sokan úgy látják, hogy a menekültáradat túl nagy teher a közszolgáltatások, kiváltképp az egészségügy számára. A hivatalosan bejegyzett, ideiglenes védelem alatt álló menedékkérőknek a török kormány ingyenes egészségügyi ellátást biztosít, de az állami kórházak kapacitása véges, ráadásul nem minden szolgáltatás elérhető.
Ahogy a menekültek tartózkodásának időtartama hosszabbodik, egyre égetőbb kérdéssé válik a fiatalok oktatása is. Minden erőfeszítés ellenére körülbelül félmillió szíriai gyereknek nincs lehetősége folytatni a tanulmányait. A közlekedési és nyelvi problémák mellett a legfőbb akadályozó tényező az, hogy nagyon sok iskolás korú fiatalnak dolgoznia kell azért, hogy a családját eltarthassa.
A budapesti török nagykövetség kérdésünkre azt válaszolta, hogy a török kormány lehetőségeihez mérten igyekszik maximális ellátást nyújtani a szíriai menekülteknek, de a nemzetközi hozzájárulás összege – 417 millió dollár szemben a hatmilliárd dolláros önrésszel – eddig minden várakozást alulmúlt. A fogadó országokat nem szabadna magukra hagyni a humanitárius válság kellős közepén, a nemzetközi közösség teljes körű összefogására volna szükség a menekültügyi helyzet rendezéséhez.
A nagykövetség nem tett említést arról, hogy az Európai Unió eddig három és fél milliárd euró értékben nyújtott segítséget Törökországnak, és jelenleg is több projektet finanszíroz az ott tartózkodó menekültek, valamint a befogadó ország javára.
– A legtöbb menekült hálás a törökök vendégszeretetéért, és nem tervez továbbállni más országba. Ugyanakkor az utóbbi időben számos tényező – legújabban az erőszak hirtelen növekedése az ország délkeleti területein – némileg hozzájárulhatott a Görögország, Magyarország és más uniós tagállamok felé tartó menekülthullám felerősödéséhez. Azok a nehézségek, amelyekkel Törökország mint befogadó ország a növekvő számú menekült mellett szembesül, szintén hatnak. Törökország túltelített, és a menekültek egy részét jobban vonzza Európa, az ott remélt kedvezőbb társadalmi-gazdasági helyzet – nyilatkozta lapunknak Szombati Béla, az Európai Unió ankarai delegációjának ideiglenes ügyvivője.
