Csak a feszültséget növelné, ha a Nyugat halálos fegyverekkel is támogatná a kijevi kormányt – vélik szakértők. Márpedig Washington is mérlegeli ezt a lehetőséget, miközben az ukrán kormányerőkben harcoló, szélsőséges nacionalistákat is tömörítő önkéntes egységekben egyre nő az elégedetlenség.
Az Egyesült Államok azt fontolgatja, hogy az emberi élet kioltására alkalmas fegyverek szállításával is segíti a kijevi kormányt, miután a kelet-ukrajnai oroszbarát lázadók jelentős hadi sikereket értek el az elmúlt hetekben. A New York Times értesülései szerint több befolyásos amerikai politikus és katonai vezető – köztük John Kerry külügyminiszter és Martin Dempsey vezérkari főnök – nyitott a javaslat megvitatására. Barack Obama elnök még nem döntött ugyan az ügyben, de a nemzetbiztonsági tanács szóvivője azt mondta, hogy bár Washington továbbra is az ukrajnai válság diplomáciai megoldására törekszik, mindig mérlegelt más lehetőségeket is, amelyek segíthetik a tárgyalásos rendezést.
Ukrán szeparatisták egy tankon Donyeck város utcáin Maxim Shemetov / Reuters |
Az USA eddig csak halált nem okozó katonai eszközöket, például éjjel látó készülékeket, golyóálló mellényeket és kisebb teljesítményű radarokat adott át Ukrajnának, egy nyolc egykori kormányzati tisztviselő által készített jelentés azonban most azt javasolja, hogy hárommilliárd dollár értékben egyebek közt páncéltörő rakétákat, páncélozott terepjárókat, felderítő drónokat és korszerű, a hosszabb hatótávolságú rakétaállások és a tüzérség elhelyezkedését kimutató radarokat is szállítsanak neki. A lap által idézett adatok szerint ugyanis az ukrán kormányerők elleni támadások több mint kétharmadát rakétákkal és tüzérségi eszközökkel hajtják végre.
Washingtonban egyebek közt azt a Moszkvában következetesen tagadott érvet hozzák fel, hogy Oroszország nehézfegyverekkel, például harckocsikkal és rakéta-sorozatvetőkkel támogatja a donyecki és a luhanszki szakadárokat. A The New York Times azt is megemlíti, hogy a szeparatisták a közelmúltban 500 négyzetkilométerrel növelték az általuk elfoglalt területeket, és Moszkva azt szeretné, ha már ezen az alapon vizsgálnák felül a tavaly szeptemberben kötött minszki rendezési megállapodást, úgy, hogy a felkelők által ellenőrzött régió „gazdaságilag életképesebb" legyen. Ezt látszik alátámasztani a Kijev, Moszkva, a szakadárok és az EBESZ képviselőiből álló összekötőcsoport hévégi tanácskozása is. A megbeszélés azért fulladt kudarcba, mert lázadók – akik hétfőn általános mozgósítást helyeztek kilátásba – azt követelték, hogy a jelenlegi helyzetnek megfelelően módosítsák a szemben álló erők közötti választóvonalat, az ukrán kormány viszont ragaszkodik a szeptemberben rögzítettekhez.