galéria megtekintése

Halálos fegyverekkel látnák el Ukrajnát

5 komment


Poór Csaba

Csak a feszültséget növelné, ha a Nyugat halálos fegyverekkel is támogatná a kijevi kormányt – vélik szakértők. Márpedig Washington is mérlegeli ezt a lehetőséget, miközben az ukrán kormányerőkben harcoló, szélsőséges nacionalistákat is tömörítő önkéntes egységekben egyre nő az elégedetlenség.

Az Egyesült Államok azt fontolgatja, hogy az emberi élet kioltására alkalmas fegyverek szállításával is segíti a kijevi kormányt, miután a kelet-ukrajnai oroszbarát lázadók jelentős hadi sikereket értek el az elmúlt hetekben. A New York Times értesülései szerint több befolyásos amerikai politikus és katonai vezető – köztük John Kerry külügyminiszter és Martin Dempsey vezérkari főnök – nyitott a javaslat megvitatására. Barack Obama elnök még nem döntött ugyan az ügyben, de a nemzetbiztonsági tanács szóvivője azt mondta, hogy bár Washington továbbra is az ukrajnai válság diplomáciai megoldására törekszik, mindig mérlegelt más lehetőségeket is, amelyek segíthetik a tárgyalásos rendezést.

Ukrán szeparatisták egy tankon a Donyeck város utcáin
Ukrán szeparatisták egy tankon Donyeck város utcáin
Maxim Shemetov / Reuters

Az USA eddig csak halált nem okozó katonai eszközöket, például éjjel látó készülékeket, golyóálló mellényeket és kisebb teljesítményű radarokat adott át Ukrajnának, egy nyolc egykori kormányzati tisztviselő által készített jelentés azonban most azt javasolja, hogy hárommilliárd dollár értékben egyebek közt páncéltörő rakétákat, páncélozott terepjárókat, felderítő drónokat és korszerű, a hosszabb hatótávolságú rakétaállások és a tüzérség elhelyezkedését kimutató radarokat is szállítsanak neki. A lap által idézett adatok szerint ugyanis az ukrán kormányerők elleni támadások több mint kétharmadát rakétákkal és tüzérségi eszközökkel hajtják végre.

Washingtonban egyebek közt azt a Moszkvában következetesen tagadott érvet hozzák fel, hogy Oroszország nehézfegyverekkel, például harckocsikkal és rakéta-sorozatvetőkkel támogatja a donyecki és a luhanszki szakadárokat. A The New York Times azt is megemlíti, hogy a szeparatisták a közelmúltban 500 négyzetkilométerrel növelték az általuk elfoglalt területeket, és Moszkva azt szeretné, ha már ezen az alapon vizsgálnák felül a tavaly szeptemberben kötött minszki rendezési megállapodást, úgy, hogy a felkelők által ellenőrzött régió „gazdaságilag életképesebb" legyen. Ezt látszik alátámasztani a Kijev, Moszkva, a szakadárok és az EBESZ képviselőiből álló összekötőcsoport hévégi tanácskozása is. A megbeszélés azért fulladt kudarcba, mert lázadók – akik hétfőn általános mozgósítást helyeztek kilátásba – azt követelték, hogy a jelenlegi helyzetnek megfelelően módosítsák a szemben álló erők közötti választóvonalat, az ukrán kormány viszont ragaszkodik a szeptemberben rögzítettekhez.

 

Ugyanakkor mind Kijevben, mind Moszkvában vannak szakértők, akik szerint nem a kívánt eredményt hoznák a fegyverszállítások, amelyek lehetőségét az USA mellett Nagy-Britannia, Lengyelország és a balti államok is mérlegelik. – Ez az ukrán hadsereg gyors megsemmisítéséhez és Ukrajna megosztásához vezetne, ürügyet adna ugyanis Oroszországnak arra, hogy a mostaninál sokkal nagyobb támogatást nyújtson a szakadároknak – vélekedett a Népszabadságnak Mihail Pogrebinszkij politológus, a Kijevi Politika- és Konfliktuskutató Központ igazgatója. Hasonló véleményen van moszkvai kollégája, Alekszandr Satyilov, az orosz kormány mellett működő pénzügyi egyetem szociológiai és politológiai karának dékánja is.

Kijevben temetnek egy katonát, aki a luganszki harcokban esett el
Kijevben temetnek egy katonát, aki a luganszki harcokban esett el
Valentyn Ogirenko / Reuters

– A fegyverszállítás csak növelné a feszültséget a térségben, és aligha segítene az erőegyensúly megteremtésében, noha az ukránok valóban segítségre szorulnak, mivel a régi tartalékaik kimerülőben vannak, és úgy tűnik, némi fölénybe kerültek a lázadók – mondta lapunknak a szakértő. Ő is úgy látja, hogy Moszkva válaszul csak még jobban támogatná a felkelőket, ennek pedig nemcsak Oroszország és Ukrajna lehet az „áldozata", hanem Európa is, amely igyekszik távol tartani magát a konfliktustól, így viszont – legalábbis egyes országai – belekeveredhetnének abba.

Csak bonyolítja a képet, hogy az esetleges fegyverszállítások címzettje, a hadsereg oldalán harcolnak önkéntesekből álló egységek is, amelyek – bár tavaly november óta hivatalosan a fegyveres erőkhöz tartoznak – eddig sem mindig vetették alá magukat a központi parancsoknak, most pedig nyíltan lázadozni látszanak a szerintük tehetetlen katonai vezetés ellen. Ezek a csapatok jelentős részben olyan, a kijevi kormányra máig nyomást gyakorló, szélsőséges jobboldali, nacionalista erőkből állnak, amelyek nemcsak az orosz befolyás ellen lépnek fel, hanem Ukrajna európai integrációját is elutasítják. Harci osztagaik kulcsszerepet játszottak tavaly télen, a Viktor Janukovics elnök bukását okozó, kijevi kormányellenes megmozdulásokon, a Majdanon is.

Botrány az operában

Kínos incidens zavarta meg a New York-i Metropolitan Opera múlt heti premierjét. A műsoron Bartók Kékszakállúja és Csajkovszkij Jolánta című darabja szerepelt. Az előbbi címszerepét az orosz Anna Nyetrebko énekelte, aki nemrég egymillió rubellel támogatta Oleg Carjov szeparatista ukrán politikust. A tapsrendnél egy férfi ment a színpadra, táblát tartva a közönség és a fellépő művészek elé, amelyen a Hitler-bajuszos Vlagyimir Putyin mellett Nyetrebko és az est karmestere, az orosz államfővel baráti viszonyt ápoló Valerij Gergijev fotója volt látható. Az énekesnő rezzenéstelen arccal, bólogatva reagált az akcióra, a rendbontót előállították. (Csepelyi Adrienn)

Az egyik ilyen szervezet, a Jobboldali Szektor vezetője, a kijevi parlament független képviselője, Dmitro Jaros a minap egy interjúban amolyan alternatív vezérkar létrehozását javasolta, mert szerinte a Kijevben terrorellenesnek nevezett kelet-ukrajnai hadműveletek vezetői „káros parancsokat" adnak ki. Igaz, utóbb finomított álláspontján, mondván, valamiféle koordinációs központot képzelt el, amely – egyebek közt a felderítési adatok megosztásával – a harcokban részt vevő mintegy negyven önkéntes zászlóalj tevékenységét hangolná össze, de együttműködne a vezérkarral is.

A konfliktus egyik mellékszálaként az ukrán fővárosban tüntettek egy feloszlatott terrorellenes egység, az Ajdar katonái
A konfliktus egyik mellékszálaként az ukrán fővárosban tüntettek egy feloszlatott terrorellenes egység, az Ajdar katonái
Valentyn Ogirenko / Reuters

Az állítólag a dnyipropetrovszki milliárdos, Ihor Kolomojszkij által finanszírozott önkéntes zászlóalj, az Ajdar néhány tagja viszont hétfőn már autógumikat égetett és ostrom alá vette a védelmi minisztériumot, mert alakulatukat átszervezik, vasárnap pedig a Majdanon tüntetett mintegy ötszáz ember, köztük önkéntes harcosok. Ők hadiállapot bevezetését, a védelmi miniszter, a vezérkari főnök és a főügyész leváltását követelték, megfosztanák mentelmi joguktól a parlamenti képviselőket és a bírákat, Petro Porosenko államfő ellen pedig büntetőeljárást indítanának. Mihail Pogrebinszkij szerint azonban ezek a megmozdulások nem annyira a szélsőséges nacionalista csoportok erejét, mint inkább a kijevi központi hatalom gyengeségét mutatják.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.