2. Törökországban kiképzőtáborokat tartottak fenn az iszlamisták, feltehetőleg fegyverekkel is ellátta őket a török titkosszolgálat.
3. Az IS Törökországban eladhatta a területén kitermelt kőolajat, amiből finanszírozza magát.
A három éve elkezdődött kurd kiegyezési folyamatnak nem csak az volt az oka, hogy mindkét fél belátta: katonai eszközökkel nem győzhet. Recep Tayyip Erdogan politikai víziójában elnöki rendszerű államot képzelt el, amelyet ő még legalább tíz évig irányíthat. Belátta, hogy az alkotmánymódosításhoz nem lesz többsége a kurdok szavazata nélkül. Ezért némi autonómiát, nyelvhasználati, oktatási jogokat, iskolákat ajánlott fel cserébe a gerillaharc megszüntetéséért. A tárgyalási ajánlatot elfogadta Abdullah Öcalan, a PKK alapítója, akit a márvány-tengeri Imrali börtönszigetén tartanak fogva tizenhat éve.
|
Günay Özarslan baloldali aktivistát temetik, aki a török rendőrség és kurd tüntetők összecsapásában halt meg Isztambulban
Umit Bektas / Reuters |
A folyamat leállt, mindkét fél a másikra mutogat. A kurdok nem álltak Erdogan mögé, önálló párttal indultak, a Népi Demokratikus Párt (HDP) 13 százalékot kapott a legutóbbi választáson. Erdogan mozgalma, a Fejlődés és Igazság Pártja (AK) elvesztette parlamenti többségét. A párt koalíciós tárgyalásokat folytat a Köztársasági Néppárt balközép ellenzéki párttal, ám ezt kevés komolysággal teszik. Az utóbbi időben elsősorban a HDP-t támadja, képviselőinek mentelmi jogát akarja felfüggesztetni, azzal, hogy a párt kapcsolatban áll a PKK-val. Egyértelmű, hogy Erdogan új választást akar, ahol pártja megszerezheti az áhított többséget.
Ez a török hatalmi harc tragikus geopolitikai háttérrel zajlik. Fő eleme az Iszlám Állam előretörése. A dzsihadisták kihasználták az iraki és a szír állam csődjét, az elhúzódó polgárháborúkat, és területet hasítottak ki maguknak. Sok regionális támogatójuk volt, akik elsősorban az iráni–síita nyomulást akarták megállítani így, és el-Aszad rendszerét igyekeztek szétzúzni. Az IS elképesztő kegyetlenségével vívta ki a világ félelmét. Terrorakciói új menekülthullámot indítottak, amely lavinaként söpör újabb százezreket Európa felé.
Az IS Észak-Afrikában és másutt is ugyanazokkal a módszerekkel él. Az iszlamista terrornak ez a franchise szervezete képes műveleti területétől távol is gyilkolni. A múlt heti törökországi robbantás (32 halott, száznál több sérült) ezt példázta. A tömeggyilkosság miatt a török kormány kénytelen volt fellépni a dzsihadista terroristák ellen is, és csatlakozott végre a terrorellenes nemzetközi akciókhoz. Ám eközben a PKK-t bombázza, miközben eddig a kurdok voltak az Iszlám Állam leghatásosabb katonai ellenfelei.
A helyzet naponta változik. Az amerikaiak megállapodtak a törökökkel, hogy a szír–török határ túloldalán biztonsági zónát hoznak létre (korábban repüléstilalmi sávot akartak). Ez feltehetőleg ugyanúgy irányul az IS, mint a velük harcoló, otthonaikat védő kurd harcosok ellen. A biztonsági zóna nem állítja meg a menekülőket.
