NATO-hátszél a törököknek

Az írás a Népszabadság
2015. 07. 29. számában
jelent meg.

Elítélte a NATO a Törökország elleni terrortámadásokat, és kiállt a merényletekre a szíriai és az iraki határ mentén légi csapásokkal válaszoló Ankara mellett. Az Európai Bizottság elnöke ugyanakkor a török kormányfőnek azt mondta: a Kurd Munkáspárt elleni katonai fellépés során szem előtt kell tartani az arányos válaszadás elvét.

Egységesen kiálltak a terrorveszéllyel szembeszálló Törökország mellett a NATO tagországai az Észak-atlanti Tanács keddi brüsszeli ülésén. A 28 nagykövetből álló testület összehívását Ankara kérte a szervezet 4. cikkelyére hivatkozva, amely alapján bármely tagállam kezdeményezhet tanácskozást, ha úgy ítéli meg, hogy a területi épségét, politikai függetlenségét vagy biztonságát veszély fenyegeti.

A tanácskozást megelőző sajtójelentések az Egyesült Államok és az európai szövetségesek között feszülő ellentétekről számoltak be. Hírek szerint az Iszlám Állammal (IS) és a Kurd Munkáspárttal (PKK) háborúban álló Törökország – amely a múlt héten engedélyezte, hogy amerikai harci gépek használhassák a szíriai határ közelében fekvő incirliki légibázist – Washington csaknem feltétlen támogatását élvezi. Eközben az európaiak önmegtartóztatást várnának a terrorellenes küzdelem jegyében gyaníthatóan a saját belső ellenségével, a kurd kisebbséggel is leszámolni készülő ankarai vezetéstől.

Török szállítógép az incirliki légi támaszponton, a szír határ közelében
Murad Sezer / Reuters

OLVASÓLISTA

Mozaik

Aljasul végeztek az oroszlánkirállyal

Belföld

Így rajtoltak a „rendszerbontók”

Külföld

Megrohamozták a Csalagutat a bevándorlók

Tud/Tech

„Naná, hogy hiszek a földönkívüliekben!”

Külföld

Turistaparadicsommá vált az Iszlám Állam

További cikkek

A NATO nagyköveti üléséről kiadott nyilatkozat szerint a „terrorizmus egyetlen megnyilvánulási formája sem megengedhető vagy igazolható”. Ezzel a huszonnyolcak világossá tették, hogy egyformán elítélik az Iszlám Állam és a Kurd Munkáspárt által török földön elkövetett terrorcselekményeket.

Lapunknak nyilatkozó NATO-források megerősítették: a szövetségesek egységesen úgy ítélték meg, hogy Törökországnak joga van az önvédelemre, bárhonnan érkezik is a veszély. A nagyköveti ülés célja a szolidaritás kifejezése volt, a török kormány nem kérte a NATO katonai támogatását, és nem esett szó az Ankara által régóta szorgalmazott „biztonsági zóna” kialakításáról sem a török–szír határ mentén. Ez utóbbi, mint Jens Stoltenberg NATO-főtitkár megerősítette, az Egyesült Államok és Törökország kétoldalú megbeszéléseinek tárgya.

Stoltenberg NATO-főtitkár a rendkívüli ülésen
Francois Lenoir / Reuters

Recep Tayyip Erdogan török kormányfő keddi nyilatkozata ugyanakkor azt sejteti, hogy a brüsszeli zárt ajtók mögött többről is szó eshetett, mint a szolidaritás kinyilvánításáról. Kínába indulása előtt az államfő azt mondta: Törökországot megtámadták, jelenleg az önvédelemre való jogát gyakorolja, és a NATO-nak fel kell készülnie arra, hogy megvédje egyik tagállamát.

Miközben az atlanti szövetség – elsősorban washingtoni nyomásra – igyekszik egységet mutatni, és üdvözli Erdogan „kétfrontos harcát”, az Európai Unió megpróbálja lebeszélni a török vezetést a kurdok elleni bosszúhadjáratról. Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke telefonbeszélgetést folytatott Ahmet Davutoglu török kormányfővel, és közölte vele: az EU támogatja Törökország erőfeszítéseit a nemzetközi terrorizmus, különösen az Iszlám Állam fölszámolására, a Kurd Munkáspárttal szembeni fellépés során azonban szem előtt kell tartania az arányos válaszadás elvét.

Feszült a viszony a kurdokkal

Törökország nem tudja folytatni a kurd szeparatistákkal megkezdett béketárgyalásokat, amíg azok török célpontokat támadnak meg – idézte a BBC Recep Tayyip Erdogan török elnök kedden elhangzott szavait. A kormányzó Igazság és Fejlődés Pártja szóvivője, Besir Atalay hozzátette, hogy csak abban az esetben folytatódhat a párbeszéd, ha a „terrorista elemek” leteszik fegyvereiket, és elhagyják az országot.

Ankara – állítása szerint – nem tesz különbséget az Iszlám Állam és a Kurd Munkáspárt (PKK) között, tekintve, hogy mindkettőt terrorista szervezetnek tartja.

Az utóbbi héten különösen feszültté vált a viszony a török kormány és a PKK között a szíriai és iraki határ mentén, ahol a PKK és a kormányerők közötti harcok következtében 1984 óta mintegy 40 ezer ember vesztette életét.

Az elmúlt napokban több, kölcsönös támadásra is sor került. Kedden Ankara vadászgépeket küldött a kurd szeparatisták ellen, akik állítólag török katonákra támadtak Sirnaknál. (Hírösszefoglalónk)

Törökország
NATO
kurdok
Iszlám Állam

megosztom twitter kinyomtatom