„Mindketten ugyanannak a betegségnek a tünetei" – mondta Moran, aki szerint Sanders felbukkanása Trumpénál is meglepőbb, hiszen Amerikában „nem szokás a szocializmus". Moran szerint ennek egyik oka az, hogy a két párt annyira belebonyolódott egymás támadásába, hogy elfelejtettek az országgal foglalkozni. Márpedig a választások azon dőlnek el, hogy,
amikor az emberek elmennek a hétvégén a szupermarketbe, mennyi pénzük van bevásárolni.
A szakértő szerint a Trump- és Sanders-mozgalom egyben egy világszintű jelenség része, hiszen a populizmus és a szélsőjobb előre tör például Európában is (Marine le Pen Franciaországban, Nigel Farage Nagy-Britanniában).
Mindehhez az is hozzájön, hogy a technológia szédítő ütemben fejlődik, és az átlagembereknek folyamatosan tanulniuk kellene ahhoz, hogy ezzel lépést tudjanak tartani, megtalálják a helyüket az új gazdaságban. Ám erre az amerikai oktatási rendszer alkalmatlan, és a politikusok sem segítik őket. A középosztály tehát szorong, ilyenkor pedig a legegyszerűbb elfogadni a populista magyarázatot és másokat hibáztatni. A két párt még csak nem is beszél az igazi problémákról. „Mindkettőnek huszadik századi vezetői vannak a huszonegyedik században" – mondja Moran.
|
Clinton a híveit köszönti. Rosszabbul állna, ha nem Trump lenne az ellenfele
Chris Keane / Reuters |
Meg sem említik például, hogy egyre több munkahelyet fognak kiváltani robotok, ami óriási változásokat hoz majd a munkaerőpiacon. De nem beszélnek a bioetikáról sem, arról, hogy a tudomány hogyan fog beavatkozni az emberi szervezetbe a közeljövőben. Moran szerint egy új politikusgenerációra lenne szükség, akikből még csak egy-két korai fecske látszik. Ilyennek tartja például a demokratáknál a 47 éves Cory Bookert, New Jersey szenátorát vagy néhány, akár elnöknek is alkalmas fiatal republikánus kormányzót.
A kivételes politikai helyzethez az is hozzájárul, hogy a mindig is „olvasztótégelyként" működő Egyesült Államok ma színesebb, mint valaha. A fiatalok fele már nem fehér, és Trump ezt nem veszi figyelembe, már-már rasszista retorikája elidegeníti a spanyol ajkú szavazókat. Ha őket nem sikerül hamarosan megnyerni, akkor a párt megszűnhet. Moran szerint a helyét a szélsőségesen kis államért küzdő, társadalmi kérdésekben liberális libertáriánus párt veheti át.
A szakértő szerint szerencsétlen fordulat, hogy mindkét párt jelöltje elfordult a szabadkereskedelem eszméjétől, amire az Egyesült Államok vezetésével a második világháború utáni világrend épült. Hiszen minél jobban függenek egymástól az országok, annál kisebb az esélye, hogy háborúzni fognak. És ebből épp az USA profitált a legtöbbet. „Mindketten valami olyannak fordítottak hátat a szabadkereskedelmi egyezmények elutasításával, amivel hetven évig mindenki egyetértett az országban" – mondta.
A következő elnöki ciklus részleteit Moran úgy látja: a demokraták visszaveszik a szenátus vezetését, a republikánusok a képviselőházat ugyan megtartják, ám érzékeny veszteségeket szenvednek majd ott is. Kisebb lesz a hatalmuk, ez arra fogja kényszeríteni őket, hogy tárgyaljanak a demokrata elnökkel, ami akár előre is viheti a politikai bénultságba fagyott országot, mert Hillary Clinton feltehetően középre húzódik a választások után és keresi majd a kompromisszumokat az ellenzékkel.
„Clinton a külpolitikában sokkal inkább héja lesz elnökként, mint azt a világ várja tőle" – mondja Moran. „Keményen fel fog lépni a terror és a kibertámadások ellen is. A külföldi vezetők magukra vessenek, ha alábecsülik. Meg fognak lepődni."
