A közösségi médiában terjedt a párizsi tragédia híre, az emberek azon keresztül tudatták a külvilággal, hogy jól vannak, s sajnos az áldozatok beazonosításában is e platform játszotta a legfontosabb szerepet. A gyászt és a félelmet is globális érzéssé tették a hálózatok.
A közösségi hálózatok uralták a kommunikációs teret a párizsi terrorsorozatot követően – vélekednek az internetes szakértők, s nem csak azért, mert az Instagramon tűnt fel először az Eiffel-toronyból mintázott békejel, amely a tragédia egyik jelképévé vált. A közösségi média által a világ minden eddiginél többet láthatott a szörnyű drámából, minden eddiginél gyorsabb volt a hírek áramlása.
– Azzal, hogy föltetted a trikolórt, magad is részesévé váltál egy nemzetközi terrorszervezetnek, amely lajstromba vesz profilképeddel, összes adatoddal együtt – terjedt tegnap a Facebookon egy őrült „hoax”, azaz „kacsa”, amely azokat próbálta megijeszteni, akik így fejezték ki együttérzésüket. Szép számmal voltak azok is, akik dühös szövegekkel rontottak a trikolór profilképűekre. Dühüket kicsavart logika táplálta, miszerint az együttérzőknek többet ér egy francia élet, mint egy nigériai, pedig a Boko Haram terrorakcióinak is rengetegen estek áldozatul. „Tudjátok-e, hogy néz ki a nigériai zászló?” – tették fel a kérdést.
A Facebookot is érték kritikák, amelyek közül a legerősebbet maga az alapító, Mark Zuckerberg is megalapozottnak találta, és megígérte, hogy a világon másutt is bekapcsolják majd a biztonságot ellenőrző funkciót, ha terrorcselekmény történik. A Safecheck funkciót eredetileg természeti katasztrófákra találták ki: a rendszer érzékeli, ha egy felhasználó valamely eszköze (mobil, tablet, számítógép) a katasztrófasújtott övezetből jelentkezik fel az internetre, s ekkor felajánlja, hogy egyetlen gombnyomással tudassa az ismerőseivel, jól van. A Ma-shable szerint több mint 4 millióan használták Párizsban és környékén.
