galéria megtekintése

A gyászt és a félelmet is globálissá tették

A közösségi médiában terjedt a párizsi tragédia híre, az emberek azon keresztül tudatták a külvilággal, hogy jól vannak, s sajnos az áldozatok beazonosításában is e platform játszotta a legfontosabb szerepet. A gyászt és a félelmet is ­globális érzéssé tették a hálózatok.

A közösségi hálózatok uralták a kommunikációs teret a párizsi terrorsorozatot követően – vélekednek az internetes szakértők, s nem csak azért, mert az Instagramon tűnt fel először az Eiffel-toronyból mintázott békejel, amely a tragédia egyik jelképévé vált. A közösségi média által a világ minden eddiginél többet láthatott a szörnyű drámából, minden eddiginél gyorsabb volt a hírek áramlása.

– Azzal, hogy föltetted a trikolórt, magad is részesévé váltál egy nemzetközi terrorszervezetnek, amely lajstromba vesz profilképeddel, összes adatoddal együtt – terjedt tegnap a Facebookon egy őrült „hoax”, azaz „kacsa”, amely azokat próbálta megijeszteni, akik így fejezték ki együttérzésüket. Szép számmal voltak azok is, akik dühös szövegekkel rontottak a trikolór profilképűekre. Dühüket kicsavart logika táplálta, miszerint az együttérzőknek többet ér egy francia élet, mint egy ­nigériai, pedig a Boko Haram terrorakcióinak is rengetegen estek áldozatul. „Tudjátok-e, hogy néz ki a nigériai zászló?” – tették fel a kérdést.

A Facebookot is érték kritikák, amelyek közül a legerősebbet maga az alapító, Mark Zuckerberg is megalapozottnak találta, és megígérte, hogy a világon másutt is bekapcsolják majd a biztonságot ellenőrző funkciót, ha terrorcselekmény történik. A Safecheck funkciót eredetileg természeti katasztrófákra találták ki: a rendszer érzékeli, ha egy felhasználó valamely eszköze (mobil, tablet, számítógép) a katasztrófasújtott övezetből jelentkezik fel az internetre, s ekkor felajánlja, hogy egyetlen gombnyomással tudassa az ismerőseivel, jól van. A Ma-shable szerint több mint 4 millióan használták Párizsban és környékén.

 
Fiatalok és szépek. Áldozatok fotói
Veres Viktor / Népszabadság

A tragédia estéjén a Twitter vált azzá a valós idejű eseményeket közlő elsőrendű platformmá, amely a párizsi eseményekről tudósította a világot. A világ sok részén a Facebooknál is népszerűbb mikroblogot elárasztották a szemtanúk #ParisAttacks hashtaggel jelölt rövid helyszíni beszámolói, képei, videói. A hashtag egy kettős kereszttel kezdődő, kattintható keresőszó, amely több közösségi portálon is használható. Sokan menedéket is elektronikusan kerestek azok közül, akik a lezárt belvárosban rekedtek éjszakára. Erre szolgált a #RechercheParis és a #porteouverte.

David Cameron brit kormányfő is elsőként a Twitteren nyilvánult meg. Párizs főpolgármestere, Anne Hidalgo tweettel köszönte meg az együttérzést. Mind a három bejegyzés önálló sajtóhírré vált. Szombaton a gyászt kifejező #PrayForParis (ima Párizsért) tematizálta a közösségi médiát, vasárnap már a felerősödő iszlamofóbiára válaszul a top trendek közé emelkedett a #MuslimsAreNotTerrorist (a muszlimok nem terroristák), illetve az iszlám hívők által használt #NotInMyName (nem az én nevemben) keresőszó. Miután Franciaország bejelentette, hogy légitámadást hajtott végre az Iszlám Állam ellen a szíriai Rakkánál, a vezető „beszédtémák” közé emelkedett a #PrayForSyria.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.