|
| blog.oxforddictionaries.com |
A választás indoklása szerint az emotikonok 1999 óta egyre népszerűbbek (köszönhetően annak, hogy robbanásszerűen megnőtt a fiatal mobiltelefon-tulajdonosok és internethasználók száma), 2014-re pedig már megérkeztek a mainstreambe is, azaz már nem csak privát beszélgetésben, fórumokon és személyes bejegyzésekben lehet velük találkozni – gyakorlatilag mindenhol ott vannak az interneten, és egyre kevesebben tekintik az igénytelen nyelvhasználat jelének őket.
Caspar Grathwohl, az Oxford Szótár elnöke szerint választásuk tükrözi azt a falak nélküli világot, amelyben élünk. „Az emotikon az élet alapvető szempontjait testesíti meg a digitális világban, amely vizuálisan vezérelt, érzelmileg kifejező, és megszállottan azonnali” – írta a választásról szóló sajtóközleményben.
Az emotikonok épp oly egyetemes, nem verbális kódok, mint a közvetlen emberi kommunikációban az arckifejezések: közös nyelv ismerete nélkül is többé-kevésbé pontos eligazítást nyújtanak a beszélő szándékáról, érzelmi állapotáról. Az emotikon az az online írott kommunikációban, mint a szemtől szembe beszélgetésben például a mosoly, ami lehet őszinte, bárgyú, gúnyos vagy épp fenyegető. Az érzelmek érzékelése és értelmezése nélkül az üzenet dekódolása pontatlan, ami akár komoly félreértéseket eredményez.
Az online szótárat az Oxfordi Egyetem sajtóosztálya készíti, és a modern internetes kommunikációban elterjedt kifejezéseket gyűjti évek óta. Így lett 2012-ben a GIF az év szava, egy évvel később pedig a „Selfie”, vagy szelfi.
Maga az emoji (a hangulatjel eredeti, japán neve) már 2013-ban bekerült mind a nyomtatott, mind az online Oxford szótárba. A hangulatjeleket ugyanis a japán Shigetaka Kurita alkotta meg és jegyeztette be 1999-ben. Ötlete az volt, hogy egyértelmű és szabadalmaztatott piktogramok segítségével tegye hatékonyabbá, tömörebbé és szórakoztatóbbá a digitális kommunikációt. Az eredeti emojikat képregények, utca névtáblák ihlették. A szó maga a kép (e) és a karakter (Moji) japán szavak ötvözete.
|
| blog.oxforddictionaries.com |
A 2015-ben leggyakrabban használt, trendi szavak között az Oxford listáján ott van egyébként a „favágó-szexuális” (lumbersexual), a „megosztásalapú gazdaság” (sharing economy) és a „menekült” (refugee) is. A favágó-szexuális kifejezés valójában nem szexuális irányultságot jelöl, hanem azoknak a fiatal, városi férfiaknak a gúnyneve, akik divatból bozontos szakállat eresztenek, és nagy gonddal úgy öltözködnek, mintha kemény fizikai munkát végeznének a szabad levegőn, akárcsak a favágók. Ismertetőjelük a kockás flanel vagy sima farmering és a bakancs vagy csizma. A megosztásalapú gazdaság képviselői például az Uber és az Airbnb. A menekült nem igényel bővebb magyarázatot.:(
