Gáza össztűz alatt

Izrael mindenféle 1000 főnél több embert felvonultató megmozdulást betiltott a Gázai övezet 40-80 kilométeres körzetében. A tilalom vonatkozik Tel-Avivra és Jeruzsálemre is. Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök péntek délelőtti sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy Izrael a többi lehetőség – köztük a Kairóban egyiptomi közvetítéssel zajló tűzszüneti tárgyalások – kimerítése után döntött a szárazföldi offenzíva elindítása mellett. „A százszázalékos sikerre nincs garancia, de megtesszük, amit lehet” – mondta a kormányfő az akció fő céljáról, a Hamász által kiépített alagúthálózat felszámolásáról. Izraeli félelmek szerint a palesztin szélsőségesek ezeket az alagutakat a zsidó állam területére való behatolásra, terrorista támadások elindítására használhatják.

Egy kísérletre csütörtökön már volt példa. Egy alagúton 13 palesztinnak 250 méterre sikerült behatolnia Izrael területére. Állítólag egy közeli kibucra akartak rátámadni, de egy légitámadással visszafordulásra kényszerítették őket. Mint ismert, 2006-ban ilyen alagúton át törtek be palesztinok és rabolták el, majd tartották öt éven át fogva Gilad Salit izraeli tizedest, Izraelnek pedig több mint ezer palesztin foglyot kellett adnia Salit kiszabadulásáért három évvel ezelőtt.

Sérült a gázavárosi Shifa kórházban Finbarr O'Reilly / Reuters

Mindeközben palesztin források szerint folytatódnak az erőfeszítések egy esetleges tűzszünetre, és ebben a Hamász egyes vezetői is aktívak, jelentették a hírügynökségek. Ugyanakkor nem várnak azonnali áttörést – teszik hozzá. Mahmud Abbasz palesztin elnök Törökországba hivatalos, hogy megnyerje a törökök támogatását a tűzszüneti tervhez.Gázai palesztin közlések szerint a konfliktus eddigi tíz napja alatt 246 palesztin halt meg az izraeli támadásokban.

Ami a szárazföldi offenzívát illeti, a nagy kérdés, hogy pontosan mikor fújják majd le az akciót, akár a sikere, akár a kudarca miatt. „Izrael nem akarja a szárazföldi inváziót... Fel kell tenni a kérdést, mi is az akció pontos célja. Egy dolog, hogy bemegyünk, de mikor jövünk ki?" – tette fel a kérdést pár napja lapunknak nyilatkozva Joszi Melman izraeli katonai elemző.

Izraelben tüntetni nem lehet, de Athénban zászlókat égettek Yorgos Karahalis / Reuters

Nyugaton országa válogatja, melyik hogyan viszonyul az offenzívához. Laurent Fabius francia külügyminiszter bejelentése szerint Párizst rendkívüli módon aggasztja a szárazföldi offenzíva ténye, Izraelt pedig önmérsékletre szólította fel. John Kerry amerikai külügyminiszter telefonon beszélt Netanjahuval, a State Department közleménye szerint hangsúlyozva, hogy az Egyesült Államok „precíz hadműveletet" vár Izraeltől a Hamász gázai alagútrendszere ellen, amely után mind a két fél belemegy az Egyiptom által asztalra tett tűzszüneti tervbe. A Hamász „új minőségű" fegyvereket használ a zsidó állammal szemben, és a megtámadott országoknak joguk van megvédeni magukat – hangoztatta pénteken Angela Merkel német kancellár. „Mindkét oldalnak fájdalmas kompromisszumokat kell elfogadnia, de Izrael oldalán állunk, amikor az önvédelemről van szó" – fogalmazott egy sajtótájékoztatón az általában is Izrael-pártinak tartott Merkel a Reuters jelentése szerint.

Avigdor Lieberman külügyminiszter rendeletére pénteken Törökországból elkezdték evakuálni az izraeli diplomaták családtagjait. azután, hogy zavargások törtek ki a zsidó állam isztambuli konzulátusánál, Ankarában pedig a nagyköveti rezidenciára támadtak rá. Ankarában több száz tömeget oszlattak könnygázzal és vízágyúkkal. A török-izraeli viszony máig nem heverte ki azt a támadást, amelyet egy izraeli kommandó hajtott végre egy gázai flottilla ellen, és amelyben kilenc embert – nyolc török és egy török-amerikai állampolgárt – megöltek. Recep Tayyip Erdogan török miniszterelnök a mostani szárazföldi offenzíva kapcsán úgy nyilatkozott, hogy amíg ő kormányon vagy hivatalban van, addig a feszültség enyhülésére senki ne is számítson.