|
A Boeing 777-es egyik darabja a szemtanúk szerint esőként záporozó sok közül
Maxim Zmeyev / Reuters |
A kijevi kormány azt állítja, hogy az utasszállítót egy föld-levegő rakétával lelőtték az ország két keleti megyéjében függetlenséget is kiáltó orosz és oroszpárti szeparatisták. Egy videót ezzel a felkiáltással tett fel a YouTube-ra a Euromajdan, a Viktor Janukovics elnök februári megbuktatásával végződött forradalom szervezete. Donyeck és a szomszéd Luganszk megye Ukrajnában azoknak az orosz és oroszpárti szeparatisták fellegvára, akik az ukrán hadsereg több repülőgépét is lelőtték már. A Donyecki Népköztársaság – a májusi népszavazás után függetlenséget kiáltott megye – kormányzata a kijevi vádakra reagálva hivatalosan cáfolta, hogy köze lenne a merénylethez.
Az ukrán hadsereg közlése szerint a Boeing 777-es fekete dobozát már megtalálták, de az adatrögzítő a szeparatistáknál van. Az ukrán hadsereg egységei harc nélkül nem mehetnének be a területre.
Az ukrán légteret lezárták. A merénylet hírére a WizzAir, az orosz Transzaero és az Aeroflot, az Air France, a Delta airlines és a német Lufthansa bejelentette, hogy nem indítja el az Ukrajnán keresztül repülő járatait. A kelet-európai ország légtere estére kiürült.
Grabovo városkánál a Reuters riportere a roncsok mellett több tucat ember maradványait látta. A New York Timestól érkező kollégája, Sabrina Tavernise szerint az áldozatok többsége még be volt kötve, amikor a halál érte őket. „Mint az eső, úgy hullottak alá az égből a roncsok” – nyilatkozta egy szemtanú egy szabadúszó amerikai újságírónak, Noah Sneidernek. Sneider a Twitteren idézte a szeparatisták egyik katonáját is, aki azt mondta, soha nem látott még ehhez hasonlót. „Lenézel a földre és füleket, ujjakat, csontokat látsz.” A helyszínen füst, üzemanyag és az égett gumi átható szaga terjeng. A Reuters írja, hogy a helyszínt fosztogatnak.
Indulás előtt egyébként az egyik holland utas, Cor Pan fényképet készített az MH17-esről, amelyet fel is tett a Facebookra. Ha eltűnik, így néz ki – írta alá. A Schipolon most sírva, kétségbeesetten gyűlnek a hozzátartozók. Akik a következő Kuala Lumpur-i járatra várnak, azt mondják, hogy fel fognak szállni a repülőgépre. „Csak vigyáznak ezután" – nyilatkozta az egyikük az AFP riporterének. A megdöbbenés az úr Kijevben is, ahol most sokan virágokat helyeznek el a holland nagykövetség épülete előtt.
Kijevi közlések szerint az MH17-est egy szovjet gyártmányú, közepes hatótávolságú föld-levegő rakétával, BUK-kal lőtték le. Ennek a rakétának a modernizált változata 24 ezer méterig repül. A szeparatisták a maguk cáfolatában azt állították, hogy nincsenek BUK-jaik, azok a vállon hordozható MANPAD-rakéták, amelyekkel ők rendelkeznek, maximum négyezer méterre mennek el. Ennek az állításnak ellentmond az AP, amelynek az egyik riportere éppen ma Sznizsne mellett látott egy, a BUK-ra emlékeztető rakétaindítót. Az orosz hadsereg televíziója, a TV Zvezda június 29-én jelentette, hogy egy BUK a szeparatisták kezére került.
Egy tévedés miatt kellett meghalniuk?
A szeparatisták érintettségére utal egy bejegyzés az orosz Facebookon, a Vkontaktyén is. Ebben a bejegyzésben a szeparatisták egyik vezére, Igor Girkin arról ír, hogy Torez felett sikerült lelőniük egy An-26-os katonai teherszállító repülőgépet, amelynek a roncsai az egyik helyi bánya környékére zuhantak. „Figyelmeztettünk, hogy ez a mi egünk" – zárul a bejegyzés, amely azóta eltűnt a Vkontaktyéról. Nem sokkal azután tüntethették el, hogy kiderült, nem An-26-ost, hanem az MH17-est találta el egy rakéta. Girkin egyébként az Igor Sztrelkov művésznéven fut a szeparatisták között. Állítólag az orosz hírszerzés tisztje, aki megjárta a csecsen háborúkat, és a márciusi népszavazás idején aktív volt a Krímben is.
Az ukrán hatóságok nyilvánosságra hoztak egy hangfelvételt, amelynek a tanúsága szerint a szeparatisták csak a repülőgép lelövése után jöttek rá, hogy nem An-26-osról, hanem egy indonéz egyetemista útlevélből ítélve polgári járatról van szó. A több beszélgetés egyikének a résztvevője Vaszilij Geranin, az orosz katonai hírszerzés, a Felderítő Főcsoportfőnökség (GRU) egyik ezredese, akinek egy szeparatista fél órával a merénylet után telefonon jelentett a történtekről. A hangfelvétel Kijev szerint azt bizonyítja, hogy a merényletre Oroszország adott megbízást.
A Boeing 777-es elleni merényletből már kezd világszerte visszhangzó botrány lenni. Petro Porosenko ukrán elnök terrorcselekménynek nevezte, ami történt, és vizsgálatot rendelt el az ügyben, emlékeztetve, hogy a szeparatisták korábban lelőtték az ukrán hadsereg egyik Il-76-os, An-26-os katonai teherszállítóját és egy Szu-25-ös vadászgépet is sikerült a földre vinniük. Carl Bildt svéd külügyminiszter a Twitteren szörnyűségről írt, és bár Barack Obama amerikai elnöknek ma Delaware-ben és New Yorkban az amerikai gazdaságról kellene beszélnie, aligha ússza meg a merényletről szóló kérdéseket.
Obama ma egyébként telefonon beszélt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel azokról az új szankciókról, amelyekkel az Egyesült Államok Oroszországot sújtotta az ukrán válságban játszott szerepe – a szeparatisták támogatása – miatt. A Kreml közlése szerint Putyin a beszélgetés utolsó pillanataiban tudta meg, hogy a Boeing 777-est lelőtték, és ő is szólt elsőként az amerikai kollégának.
|
A szeparatistáknak katonai teherszállítót és vadászgépet is sikerült lelőniük már
Reuters |
A pár napja hivatalba lépett új brit külügyminiszter, Philip Hammond az ENSZ Biztonsági Tanácsának az összehívását kezdeményezte az MH17-es lelövése miatt. A 15 fős testület ruandai elnöksége szerint a BT pénteken New Yorkban helyi idő szerint délelőtt tízkor (magyar idő szerint délután négykor ül össze. Ezt Ukrajna miatt korábban már többször is megtette, de a vétójoggal rendelkező állandó tag Oroszország és a nyugati hatalmak közötti ellentétek miatt egyszer sem sikerült érdemi döntést hoznia. Putyin a maga részéről Kijevvre hárította a felelőséget. Szóvivője, Dmitrij Peszkov a Guardian kérdésére egyszerűen ostobaságnak minősítette azokat a felvetéseket, amelyek szerint Oroszország benne volt az MH17-es járat lelövésében.
Ami a Porosenko által is említett Szu-25-öst illeti, kijevi vádak szerint az orosz légierő lőtte le az ukrán vadászrepülőgépet. Az ukrán nemzetbiztonsági és védelmi tanács szóvivője, Andrij Liszenko azt mondta, hogy a vadászgép az orosz határ közelében hajtott végre harci feladatot, és egy forduló közben a farokrészét érte találat Oroszország felől, feltehetőleg egy másik repülőgépről kibocsátott rakétával. Ez az első eset, amikor Ukrajna egyértelműen az orosz légierőt vádolta közvetlen beavatkozással. Eddig csak utalt arra, hogy annak köze lehetett hasonló incidensekhez, például egy katonai szállítógép hétfői lelövéséhez, amelyben – mint csütörtökön közölték – két pilóta az életét vesztette. Moszkva egyelőre nem reagált a konkrét vádakra, azt viszont tagadja, hogy támogatná a kelet-ukrajnai régiók függetlenségéért harcoló felkelőket.
Liszenko azt is állította, hogy gyakran tüzérségi támadás is éri az ukrán erőket a határ közeli orosz területről, sőt, az orosz hadsereg egyenruháját viselő, azonosító jel nélküli személyek is megjelentek Kelet-Ukrajnában. A newsru.com portál ugyanakkor a szóvivő szavait ismertetve olyan adatokat is közöl, amelyek szerint ukrán területről rendszeresen éri tüzérségi találat a határ menti orosz települések környékét is. A csütörtöki merénylet után Liszenko úgy nyilatkozott, hogy a szeparatisták egy menetoszlopnyi BUK-ot kaptak Oroszországból.
|
Szeparatista katonák szemléje a zuhanás helyszínén. A fekete dobozt megtalálták
Maxim Zmeyev / Reuters |
Július 8-án az aznap lelőtt An-26-os miatt Ukrajna lezárta a polgári légi forgalom elől azt a területet, amelyen az MH17 csütörtökön áthaladt a merénylet pillanatában.
A Malaysian Airlinesnak a csütörtöki szerencsétlenségen kívül is tragikus volt az idei éve. Az MH370-es járat, a Kuala Lumpurból Pekingbe tartó utasszállító március 8-án nyom nélkül eltűnt a radarról, fedélzetén 227 utassal és 12 főnyi személyzettel. Több hónapnyi kutatás után sem bukkantak a nyomára, először a Dél-kínai-tengeren keresték, majd az Indiai-óceánon. Roncsait máig nem találták meg.
A légi forgalom történetében rengetegszer előfordult, hogy valamelyik ország hadserege utasszállítót lőtt le. Az AP három nagy incidenst említ meg az elmúlt évtizedekből. Az első, a Korean Airlines 992-es járata 1978. április 20-án a Szovjetunió légterébe tévedt, ahol a rakétatalálat miatt kényszerleszállást kellett végrehajtania. Az ekkor kitört tűzben a 97 utasból ketten meghaltak. A következő áldozat, egy Boeing 747-es 1983. szeptember 1-én szintén a Korean Airlines egyik eltévedő járata, a 007-es volt, amelyet szovjetek lelőttek, a fedélzeten lévő összesen 269 embert ölve meg. A harmadik repülőgépet, az Iran Air 655-ös járatát az amerikaiak semmisítették meg a USS Vincennes hadihajóról 1988. július 3-án. A 274 utas és a 16 főnyi személyzet közül mindenki életét vesztette. Ukrajnában a csütörtöki előtt 2001. október 4-én volt példa hasonló merényletre, amikor egy Tu-154-es a Fekete-tengerbe zuhant, a közkeletű gyanú szerint a környéken éppen hadgyakorlaton lévő ukrán hadsereg egyik eltévedt Sz-200-as rakétájának a jóvoltából.
