Maga alá temeti a botrány az elnököt

A nyomozásban segítségére volt Antonio Stiuso, fedőnevén Jaime, a rettegett argentin hírszerzés (SI) egyik régi vezetője is. A tőle kapott hangfelvételek az ügyész szerint bizonyítják, hogy a férje halála után az elnöki széket elfoglaló Cristina Kirchner 2013 környékén úgy ítélte meg, fontosabbak az igazságnál Argentína gazdasági érdekei. Iráni olajért cserébe nemcsak argentin mezőgazdasági termékeket ajánlott fel, hanem azt is, hogy a nyomozást Teheránnak kedvező irányba terelik.

Nisman tudta, hogy veszélyben az élete, mégis vaskos jelentést írt Cristina Kirchner és külügyminisztere állítólagos mesterkedéseiről. Bizonyítékait azonban már nem tudta bemutatni a kongresszus előtt, mert egy nappal korábban, január 18-án holtan találták a lakásában. Először öngyilkosságra gyanakodtak, de nem zárják ki a gyilkosságot sem. A szemétben megtalálták az elnöknő elleni letartóztatási parancs piszkozatát.

„Nisman vagyok” feliratú táblával követel igazságot egy tüntető Buenos Airesben Marcos Brindicci / Reuters

Az államfő sorozatos baklövéseket követett el. Először öngyilkosságról, majd napokkal később gyilkosságról beszélt. Most mindent tagad, és azt állítja, hogy Stiuso bosszúból vezette félre Nismant, amiért elmozdította őt az SI éléről, sőt azt sem zárja ki, hogy a kém áll a haláleset mögött. Uki Goni argentin újságíró a The Guardianben írt a mindenkori vezetés és a hírszerzés bonyolult kapcsolatáról.

Az SI elődjét Juan Perón alapította 1946-ban, és első feladataként náci háborús bűnösöket csempészett Argentínába. Sokak szerint Néstor Kirchner is politikai ellenfeleinek megfigyelésére használta. Egy anekdota szerint az egykori elnök siesta idején azzal ringatta magát álomba, hogy ellenlábasai privát beszélgetéseit olvastatta fel. Felesége azonban decemberben megorrolt Stiusóra, mivel rájött, Nisman forró nyomon van, és nehezményezte, hogy a főkém nem figyelmeztette. Az elnök erre feloszlatta az SI-t.

A második mandátumát töltő Kirchnerre az utóbbi években rájárt a rúd: az infláció ismét az egekbe szökött, a közbiztonság romlik, a társadalmi feszültség pedig egy éve szörnyű fosztogatási hullámba torkollott. A Nisman-ügy tovább csökkentette az elnöknőbe és a mögötte álló Győzelmi Pártba vetett bizalmat.

Az Ipsos által megkérdezettek kétharmada biztos benne, hogy gyilkosság történt, és úgy vélik, sosem derül ki az igazság. Az államfő népszerűsége zuhan, az októberi elnökválasztásra készülő ellenzék pedig máris az igazság ígéretével kampányol. Kirchner idén nem indulhat, de a választási törvények nem tiltják, hogy 2019-ben ismét megpróbálkozzon, ha akar. Vagy ha tud.