Merkel, aki Francois Hollande francia elnökkel közös rendezési elképzeléseit is megvitatta Obamával, ugyanakkor ismét egyértelműen kijelentette: nem lehet katonai eszközökkel megoldani a válságot. Bár akadoznak, folytatódnak a rendezési egyeztetések Oroszországgal, és ha egyszer rádöbbennek, hogy az erőfeszítések ellenére sincs esély a sikerre, akkor az USA-nak és Európának le kell ülnie megvitatni a további lehetőségeket – mondta.
Gyors intézkedés nem várható Obamától. Noha komoly nyomás nehezedik rá a Kijev katonai támogatását sürgető kongresszusi republikánus többség részéről, várhatóan alapos mérlegelés után fog határozni, és biztosan kivárja a szerdára tervezett, minszki, francia-német-orosz-ukrán csúcstalálkozó eredményét. „A menetrend képlékeny. Ez túl fontos ahhoz, hogy hirtelen döntést hozzunk” – idézett a Reuters egy név nélkül nyilatkozó washingtoni kormánytisztviselőt.
A minszki tárgyalásokra várnak az Európai Unió külügyminiszterei is. Hétfőn jóváhagyták ugyan az ukrán válság miatt elrendelt szankciók bővítését, de egy hétre felfüggesztették a döntés végrehajtását. Ezúttal az uniós beutazási tilalommal és vagyonbefagyasztással büntetett személyek és szervezetek listáját egészítették ki. A neveket még nem tették közé, de korábbi értesülések szerint a kilenc érintett társaság között egyetlen oroszországi van, a 19 magánemberből pedig öt orosz állampolgár, egyikük állítólag Anatolij Antonov védelmi miniszterhelyettes.
|
A harcok folyamatosan zajlanak, a bejelentések állandóan ellentmondanak egymásnak
Alexei Chernyshev / Reuters |
A brüsszeli tanácskozás üdvözölte Merkel és Hollande rendezési kísérletét. Egy békemegállapodás megkönnyebbülést jelentene a közösségnek, amely – José Manuel Garcia-Margallo spanyol külügyminiszter szerint – 21 milliárd eurós exportveszteséget szenvedett el a nyugati szankciókra válaszul bevezetett orosz élelmiszerembargó miatt. Franciaország különösen érdekelt a tűzszünetben – emlékeztetett az Interfax orosz hírügynökség. Hiszen közvetítőként komoly diplomáciai sikert könyvelhetne el, és lehetősége nyílhatna arra, hogy leszállítsa Moszkvának a neki gyártott Mistral típusú helikopterhordozó hajót, a Vlagyivosztokot, amelynek átadását éppen az ukrán válságban játszott orosz szerep miatt függesztették fel.
A sokszereplős játszmában a legtöbb Vlagyimir Putyintól függ. A kairói látogatásra készülő orosz elnök az Al-Ahram egyiptomi lapnak adott interjújában ismét a Nyugatot tette felelőssé az ukrán válságért, mondván, az támogatta a kijevi „államcsínyt”, amely nyomán szélsőséges nacionalisták ragadták magukhoz a hatalmat, és mindaz, ami Kelet-Ukrajnában történik, csak válasz erre. A The Wall Street Journal amerikai napilap szerint moszkvai tárgyalásukon Merkel szerdáig adott időt Putyinnak arra, hogy válaszoljon az új béketervre. A Kreml szóvivője azonban ezt tagadta. Putyinnal nem lehet az ultimátumok nyelvén beszélni – jelentette ki.
|
Az emberek nagy része pedig egyszerűen csak egyre éhesebb
Gleb Garanich / Reuters |
A kelet-ukrajnai harcokra nincs hatással a diplomáciai alkudozás. Hétfői közlések szerint 24 óra alatt kilenc katona és hét civil életét követelték az összecsapások, a szakadárok elleni hadművelet parancsnokságának szóvivője pedig azt állította, hogy a hét végén, több száz haditechnikai eszközzel együtt, 1500 orosz katona lépett Ukrajna területére. A lázadók fő központját, Donyecket vasárnap késő este hatalmas robbanás rázta meg. A felkelők azt közölték, hogy a hadsereg tüzérsége talált el egy vegyi üzemet, a kormányerők egyik önkéntes alakulata szerint viszont a szakadárok lőszerraktára robbanhatott fel.
