– A halogatás elfogadhatatlan. Közös előírások alapján kell elbírálnunk, hogy ki az, aki maradhat és ki az, akit vissza kell küldenünk
– nyilatkozta a berlini német–francia csúcson Merkel. A kancellár szerint a menekültek elosztását is tisztázni kell, vagyis kvótarendszer bevezetésére van szükség. A jelenlegi egyenlőtlen teherelosztást sem Merkel, sem Hollande nem tartja fairnek.
A német–francia „motor” a továbbiakban a biztonságos kibocsátó államok egységesített listája mellett érvelt. (Ezekbe vissza lehet küldeni a menekülőket.) Biztonságosnak azokat az országokat tartják, ahol az embereket nem üldözik politikai okokból. Németország tavaly Szerbiát, Macedóniát és Bosznia-Hercegovinát ilyennek minősítette, a sort most Albániával, Koszovóval és Montenegróval bővítenék. Egységes uniós lista még nem létezik, mert a 28 tagállam abban még nem tudott megállapodni.
A nagyobbik német kereszténypárt, a CDU elnöki posztját is betöltő Merkel külön kitért a szászországi Heidenauban egy ideiglenes menekültszállásnál kirobbant hét végi szélsőjobboldali zavargásokra. Szégyenteljesnek és undorítónak nevezte a neonáci huligánok fellépését. Heidenauba hétfőn elment Sigmar Gabriel, az SPD elnöke és a berlini nagykoalíciós kormány gazdasági minisztere, aki úgy fogalmazott, hogy egyetlen millimétert sem szabad engedni az újbarna hordáknak – jelentette a Reuters.
|
A heidenaui ideiglenes menekültszállás lakói fogadják Sigmar Gabriel német alkancellárt és gazdasági minisztert
Matthias Rietschel / Reuters |
Gabriel és Frank-Walter Steinmeier külügyminiszter vasárnap tízpontos – egységes uniós menekültügyi politikát sürgető – akciótervvel állt elő. A két vezető szociáldemokrata politikus az EU-ba irányuló valamennyi nyugat-balkáni államot, így például Szerbiát, Macedóniát, Bosznia-Hercegovinát és Montenegrót is biztonságos államnak tekintené. Egyúttal leszögezték: minden tagállamnak ki kell vennie részét a menekültek befogadásából és ellátásából.
Lehetetlennek nevezték, hogy csak néhány állam viselje a terhek döntő részét, s mivel ez láthatóan másként nem megy, kötelező befogadási kvótarendszert kell bevezetni. A közös európai határvédelem mellett fontosnak tartják azt is, hogy az EU nyújtson anyagi segítséget a menekültáradat által leginkább sújtott térségeknek, és áldozzon pénzt, illetve felszerelést a Földközi-tenger felől érkezők kimentésére – írta a Die Welt.
Az Európai Unió a váratlanul megnövekedett migrációs nyomás ellenére sem szándékozik feladni az útlevél nélküli belső utazást lehetővé tevő schengeni rendszert. A jelenleg 22 tagállamra, illetve Izlandra, Liechtensteinre, Svájcra és Norvégiára kiterjedő rendszer Christian Wigand EU-bizottsági szóvivő szerint nem alku tárgya, és a bizottság azt nem szándékozik megváltoztatni. Ugyanakkor, mint fogalmazott, a schengeni szabályok lehetővé teszik a nemzeti rendőrségek biztonsági intézkedéseinek erősítését – egészen addig a határig, amíg azok nem jelentik a határellenőrzés régi rendjének gyakorlati visszaállítását.
Az AP hírügynökség a belga kormányfőt idézte, aki az Amszterdam–Párizs vonaton, belga területen múlt héten meghiúsított, feltételezett terrortámadásra utalva hozzátette, hogy a szabályok az utazók biztonsága érdekében újrafogalmazhatók. Jean Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke a francia Le Figaróba írt cikkében feleslegesnek nevezte egy a migrációval foglalkozó EU-csúcs összehívását. A korábban a magyar kormány által felvetett ötlet helyett a tagállamoknak Juncker szerint is inkább a már elfogadott intézkedési tervet kellene megvalósítaniuk.
A budapesti konferencia helyett novemberben Máltán lesz migrációs csúcsértekezlet.
Ezen az Európai Unió kulcsországainak vezetői az észak-afrikai térség politikusaival találkoznak majd. Ugyancsak a schengeni utazási szabadság megőrzésére és a válság közös európai megoldására szólított fel Prágában Lubomir Zaoralek cseh és Laurent Fabius francia külügyminiszter. Utóbbi arra is felhívta a figyelmet, hogy kettős hozzáállásra van szükség: a rászorulókkal és a migráció által nehéz helyzetbe hozott tagállamokkal szolidaritást kell vállalni, viszont keményen fel kell lépni a menekülőkön élősködő embercsempészekkel szemben.
A menekültek megsegítésének fontosságát hangsúlyozta Zoran Malinovic horvát miniszterelnök is. „Segítenünk kell azokon, akik kétségbeesetten menekülnek hazájukból. Olyan ország vagyunk, amelynek sokan segítettek, amikor szüksége volt rá, ezért lehetőségeinkhez mérten – amelyek csekélyek ugyan, de vannak – készek vagyunk mi is segíteni” – mondta a Vecernji list című lapnak Milanovic, majd hozzátette: Horvátországnak nem lehet az EU-val szembemenő menekültstratégiája.
Közben, mint vajdasági tudósítónk jelentette, menekültek ezrei lépik át ismét akadálytalanul a görög–macedón határt, a macedón rendőrök ugyanis nem tartóztatják fel őket többé. Mi több: a zöldhatár közvetlen közelében gyors tempóban igyekeznek egy befogadóközpontot létesíteni, ahol a rendőrség egy sátorban azonnal kiadja nekik azokat az iratokat, amelyekkel folytathatják útjukat Szerbia felé. Az emberáradat szállítására a hatóságok a szokásosnál több vonat- és autóbuszjáratot is elindítottak.
Szombattól hétfőig legalább tízezer menekült lépte át a macedón–szerb határt, ami az utóbbi másfél év legnagyobb menekülthulláma. Az év eleje óta Szerbiában 90 ezer, csak július óta 47 ezer menekültet regisztráltak, a valós szám azonban ennél is jóval magasabb lehet.
Szerbia 390 ezer eurós támogatást kapott az Európai Uniótól, de a kormány szerint ez a pénz nem elég. A befogadóközpontokban nincs elég víz, élelmiszer, gyógyszer. Az UNHCR némi élelmiszerrel segített Szerbiának, emellett hálózsákokat, takarókat, sátrakat küldött.
Belgrád központjában is rengeteg menekülttel lehet találkozni, egyre több a sátor a parkokban, valamint az autóbusz-állomás és a pályaudvar közelében. Az UNHCR irodát is nyitott, ahol az aktivisták a menekültek anyanyelvén nyújtanak tájékoztatást, valamint jogi és pszichológiai segítséget a rászorulóknak.
