MEGSZORÍTÁSOK
A „mentőprogram okozta sebek, a humanitárius válság kezelése” a legfontosabb feladat az új athéni miniszterelnök szerint. A radikális baloldali Sziriza vezére megerősítette, hogy betartja a választási ígéreteit – és ezzel sokkolta leginkább a nemzetközi hitelezőket. Íme néhány Ciprasz ötletei közül: 2016-ig fokozatosan 750 euróra (225 ezer forint) emelik a minimálbért a jelenlegi 580 euróról; visszaveszik az állami szektorból „törvényellenesen” elbocsátott alkalmazottakat; ingyenes ételt és áramot adnak a legszegényebbeknek.
|
| Vevő az athéni halpiacon. Fotó: Marko Djurica / Reuters |
Főszereplők:
GÖRÖG KORMÁNY
Nyugat-európai turnén jár az elmúlt napokban a 40 éves Alekszisz Ciprasz kormányfő és 53 éves pénzügyminisztere, Janisz Varufakisz. Párizsban, Londonban, Rómában, Brüsszelben, Frankfurtban és Berlinben igyekeztek „eladni” a január végén megválasztott görög kormány álláspontját, ám nem sok sikerrel. Athénban különös koalíció harcol a nagyobb európai engedékenységért: mivel a Sziriza nem jutott többséghez a parlamentben, a jobboldali, nacionalista Független Görögökkel kötött szövetséget. Az egyetlen közös pont a megszorítások ellenzése.
EURÓCSOPORT
Athén fő tárgyalópartnere az euróövezet pénzügyminisztereiből álló eurócsoport. Ennek elnöke, a holland Jeroen Dijsselbloem már megadta az alaphangot: szó sem lehet adósságelengedésről vagy áthidaló hitelről, az előző görög kormány vállalásait pedig az új kabinetnek igenis be kell tartania. Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter annyit mondott a Varufakisszal folytatott tárgyalás után: „Abban értettünk egyet, hogy nem értünk egyet.”
Forgatókönyvek:
PATTHELYZET
Ha sem a pénzügyminiszterek szerdai találkozóján, sem a csütörtöki EU-csúcson nem sikerül megegyezni az óriásira duzzadt görög adósság visszafizetéséről, illetve a görögországi reformok folytatásáról, politikai zsákutcába jut az európai válságkezelés. Noha több uniós vezető azzal riogat, hogy a szembenállás végül Görögország euróövezetből való kizárásához vezethet, szakértők ezt egyelőre nem tartják reális veszélynek.
|
Wolfgang Schäuble német és Janisz Varufakisz görög pénzügyminiszter
Fabrizio Bensch / Reuters |
KOMPROMISSZUM
A kölcsönös engedményeken alapuló megoldást valószínűsíti, hogy teljesen „összeveszni” a görög kormánnyal az Európai Uniónak sem érdeke. Görögország terheit enyhítheti például, ha messzire kitolják a hitelek visszatérítésének határidejét és tovább csökkentik a kamatokat. Janisz Varufakisz pénzügyminiszter már az adósságrendezés más módszerét (kötvénycsere) is felvetette. Közben az athéni vezetés az EU által régóta sürgetett reformok (adócsalás és korrupció elleni küzdelem) ígéretével próbál jó pontokat szerezni.
