„Azt gondolom, hogy a szokásos követelésekről lesz szó, ahogy más városokban már láttuk: népszavazást és föderatív (szövetségi állami) kormányzást akarnak majd" – mondta el Ilja Szuzdaliev, a Kosztyantinyivkát is magában foglaló Donyeck megye szóvivője. A város parancsnoka – akit „Békefenntartó" néven ismernek –, szintén alátámasztotta ezt az elképzelést. Az épületfoglalással újabb kelet-ukrajnai városra terjesztették ki az oroszbarát fegyveres akciókat.
Luhanszkban is kikiáltották szakadárok a „népi köztársaságot"
Donyeck megyéhez hasonlóan a kelet-ukrajnai Luhanszkban is kikiáltották vasárnap a „népi köztársaságot" azok a szakadárok, akik megszállva tartják az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) helyi részlegének épületét – írja a Szevodnya című ukrán lap hírportálja.
A lap helyszíni beszámolója szerint néhány százan rendeztek demonstrációt vasárnap az ország legkeletibb megyéjének székhelyén. „Az állami függetlenség kikiáltásáról szóló jegyzőkönyv" és a „nyilatkozat a luhanszki népi köztársaság szuverenitásáról" című dokumentumokat két ismeretlen nő olvasta fel az egybegyűltek előtt.
A tüntetésen szó volt arról, hogy a helyi szeparatisták a donyeckiekhez hasonlóan népszavazást kezdeményeznének a terület „luhanszki népi köztársaság" néven való függetlenné válásáról Ukrajnától. A megmozduláson ugyanakkor nem vett részt a megye szakadárok által önkényesen megválasztott polgármestere, Valerij Bolotov. A Moszkva-barát szakadárok április 6-án foglalták el a luhanszki SZBU épületét, amelyet azóta is megszállva tartanak.
Országos népszavazást kezdeményeztek donyecki vezetők az államfőnél
Országos népszavazás megtartását javasolta a régiók hatásköreinek kiszélesítéséről az ügyvivő ukrán államfőnek Szerhij Taruta, Donyeck megye kormányzója és Olekszandr Lukjancsenko, Donyeck városának polgármestere – közölte hétfőn a kelet-ukrajnai megye állami közigazgatási hivatala. A város legitim polgármestere és az Olekszandr Turcsinov ügyvivő elnök által kinevezett megyei kormányzó azt indítványozták, hogy a május 25-re kiírt elnökválasztással egy időben rendezzék meg a referendumot. Taruta szerint a régiók önrendelkezésének kibővítésével együtt önkormányzati rendőrségek létrehozását is népszavazásra kellene bocsátani. A kormányzó szerint az összukrajnai népszavazás egyesítené az országot a reformok és az európai normák bevezetése mellett.
Érnek az új szankciók
Az EU-ban ma újabb szankciók bevezetéséről tárgyalnak. Mivel a feszültség a genfi nyilatkozat aláírása után sem csökkent Kelet-Ukrajnában, várhatóan újabb orosz állampolgárok kerülnek fel az EU-szankciók által sújtott személyek listájára, valamint újabb intézkedések bevezetésére is sor kerülhet. A BBC híradása szerint Európai Unión kívül a G7 tagországai, valamint az Egyesült Államok is szigorítást fontolgat.
Az egyébként sem feszültségmentes helyzetet tovább rontotta, hogy Moszkva-barát szeparatisták pénteken foglyul ejtették az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) nyolc megfigyelőjét (négy német, egy lengyel, egy cseh, egy dán és egy svéd tisztet), akik közül egyet, egy cukorbeteg svéd tisztet tegnap egészségügyi problémái miatt szabadon engedték.
Beszámolók szerint jól vannak, a fogva tartásuk során nem szenvedtek sérüléseket. A küldöttség egy német tagja szerint nem is foglyok, hanem Vjacseszlav Ponomarjov, Szlovjanszk szakadár polgármestere „vendégei". Ponomarjov kijelentette: a fogva tartottak csak akkor nyerhetik vissza szabadságukat, ha cserébe az ukrán hatóságok oroszpártiakat engednek szabadon.
Az EBESZ hivatalosan két másik, a különleges megfigyelői és a május 25-i elnökválasztással kapcsolatos választói misszióját működteti Ukrajnában. Mindkettőben közreműködnek magyarok is – tudtuk meg tegnap Kaleta Gábortól, a Külügyminisztérium sajtófőosztályának vezetőjétől. Az előbbiben egy vezető pozíciót betöltő honfitársunk is részt vesz – mondta, de az illetőt nem nevezte meg. Mint diplomáciai forrásból megtudtuk, Magyarország a katonai megfigyelőcsoportba is tervez tagot küldeni, ám erre egyelőre nem került sor.
