Az izraeli biztonsági kabinet korábban egy péntek estébe nyúló ülésen még elutasította Kerry tűzszüneti tervét. Az izraeli tévé 10-es csatornája szerint ennek közvetlen oka, hogy a hadsereg folytatni akarja a gázai csempészalagutak hálózatának felszámolását, ami az egy hete elindított izraeli szárazföldi invázió közvetlen célja.
A tűzszünet reménye miatt időn túl a Közel-Keleten maradt Kerry elképzelése szerint egy hétig ideiglenes, humanitárius tűzszünet lépett volna életbe, tekintettel az egyre nyugtalanítóbb gázai helyzetre, majd tárgyalások következtek volna.
Az amerikai külügyminiszter környezetében a nap folyamán „óvatosan optimistán" nyilatkoztak egy tűzszünet lehetőségéről, de a zsidó állam vezetése a 10-es csatorna szerint „feldíszített katari javaslatnak" találta azt. A dúsgazdag és befolyását is olajvagyonára építő Öböl-államot Hamász-pártinak tartják. Katar és Törökország közvetítésével a Gázai övezetet irányító palesztin szélsőséges Hamász is véleményezheti a javaslatot. Sem az USA, sem Izrael nem érintkezik közvetlenül a Hamásszal, amelyet terrorszervezetnek tartanak.
Az áldozatok többsége palesztin civil
Izrael és a palesztin szervezet konfliktusa immár több mint nyolcszáz áldozatot szedett az elmúlt csaknem három hétben; döntő többségükben palesztin civilek haltak meg. Egy thai mezőgazdasági vendégmunkás, akit a dél-izraeli Askelonnál ért találat, a háború első külföldi áldozata.
Izrael közben távollétében is halottnak nyilvánította azt az őrmesterét, akinek korábban hadművelet során veszett nyoma, és akiről a Hamasz azt híresztelte, hogy foglyul ejtette. A két csoport a szíriai polgárháborúban játszott különböző szerepe dacára az Iránból támogatott libanoni síita Hezbollah vezetője, Haszan Naszrallah sejk Bejrútból megerősítette, a Hamasz Izraellel szemben élvezi szervezete támogatását. Szíriában a síiták az Aszad-rendszer oldalán, míg a szunnita iszlamisták vele szemben harcolnak.
A harcok Ciszjordániára is átterjedtek
A konfliktusban fordulópontot jelentett a péntek, mivel átterjedt Ciszjordániára is, ahol hatan haltak meg a zavargásokban. A palesztinok meghirdették a Harag napját. Sokan megsérültek az összecsapásokban, köztük izraeli rendőrök is.
A Hamász Katarban élő szóvivője, Husam Badram egyenesen úgy vélte: eljött az újabb Izrael elleni felkelés, a harmadik intifáda ideje.
- Korai még megmondani, lehet-e ebből új intifáda. A mostani fejleményeket előre megtervezték, számítani lehetett rájuk. Az iráni indíttatású al-Kudsz (Jeruzsálem) napot minden évben megtartják, mint most is, a ramadán böjthónap utolsó péntekén, mondja kérdésünkre Jonathan Schanzer, a palesztin belviszonyok jó ismerője, a Demokráciák Védelmében Alapítvány kutatási alelnöke. A Hamasz kontra Fatah: a harc Palesztináért című könyv szerzője lapunknak nyilatkozva úgy vélte, a ciszjordániaiakon múlik, tiltakozáshullámmá fejlesztik-e mostani megmozdulásaikat.
- Mahmud Abbasz palesztin elnök nem köti meg a kezüket, de nem is bujtja fel őket. Eddigi életútja alapján világos, hogy nem törekszik teljes konfrontációra Izraellel, ugyanakkor háborús bűnök vádjával a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság elé citálta most, mondta. Schanzer szerint a Fatah befolyása mindamellett korlátozott a palesztin területeken, így Ciszjordániában, ahol újabban a Hamász kezd imponálni a helybélieknek.
