Történelmi megállapodásra jutottak Iránnal az atomprogramjáról tárgyaló hatalmak, az ENSZ BT öt állandó tagja és Németország. Majdnem negyven év után ez volt az első közeledés az iszlám köztársaság és a Nyugat között.
Apróságoknak tűnő részletekről tárgyaltak még keddre virradóra is a nyugati és az iráni delegáció tagjai. Végül Bécsben megszületett az egyezség, amely alapvető változást ígér az iszlám köztársaság és a Nyugat kapcsolataiban. A lényeg: Irán visszafogja és lebontja nukleáris programjait a következő 15 évben. Gyakorlatilag megfosztja magát az atombomba-készítés lehetőségétől, leszereli urándúsító centrifugáinak többségét és plutónium előállítására alkalmas nehézvizes reaktorát.
Az egész folyamat, beleértve az urántermelést, az ENSZ Atomenergia-ügynökségének (NAÜ) ellenőrzése alatt zajlik majd, a katonai létesítményeket is felkereshetik. Öt, illetve nyolc év múlva megszűnnek az irániakat sújtó fegyvervásárlási tilalmak. Cserébe Irán megszabadul a gazdasági, pénzügyi és diplomáciai szankciók zömétől, eladhatja kőolaját, vásárolhat gépeket, fogadhat beruházókat, felszabadulnak bankműveletei. Hozzáférhet külföldi bankokban lévő 160 milliárd dollár befagyott tőkéjéhez.
Fontos arról is beszélni, milyen következményei lesznek az alkunak, illetve hogy mi nem történik meg. Az iszlám köztársaság továbbra is fő ellenségének tartja az Egyesült Államokat és Izraelt: a nagy és kis sátánt gyalázó retorika nem változik. Izrael szerint a felszabaduló eszközökkel Irán a zsidó államot támadó Hezbollah libanoni és Hamasz palesztin terrorszervezetet pénzeli majd. Nem csökken – sőt növekedhet – a szembenállás az Öböl szunnita monarchiáival, hiszen Irán nem lép vissza Bassár el-Aszad szíriai rendszerének támogatásától. Segíti a jemeni húszikat, továbbá a különböző síita csoportokat az olajállamokban.
