galéria megtekintése

A lázadás küszöbén állnak a görögök

10 komment


Pócs Balázs

Sztrájkot hirdettek szerdára a görögországi közalkalmazottak, így tiltakozva a megszorítások ellen, amelyekről az athéni parlament aznap szavaz. Pattanásig feszült a helyzet: a koalíción belül lázonganak a képviselők, kormányátalakításról és előrehozott választásokról folynak a találgatások, Alekszisz Ciprasz miniszterelnök pedig a saját bukását – és Görögország pénzügyi összeomlását – igyekszik megakadályozni.

– A fő gond nem az EU és az IMF által követelt szigorú reformok jóváhagyása, hiszen Ciprasz számíthat a legtöbb ellenzéki párt támogatására. A kormányzó Sziriza egysége azonban megbomlott, s emiatt egyre nehezebb lesz az országot irányítani és a reformokat végrehajtani – magyarázta lapunknak Thanosz Dokosz, az európai politikával foglalkozó athéni Eliamep alapítvány igazgatója.

Megszorítás-ellenes tüntető rendőrsorfal előtt Athénban
Megszorításellenes tüntető rendőrsorfal előtt Athénban
Jean Paul Pelissier / Reuters

Nehéz lenne megmondani, hogy nyertes vagy vesztes helyzetben van-e éppen Görögország. Bár a hétfői EU-csúcson jóváhagyták a harmadik, ezúttal 86 milliárd eurós mentőcsomagot, cserébe minden eddiginél keményebb feltételeket támasztottak; ezek egy részéről szavaznak szerdán az athéni törvényhozók. A görögök megmenekültek tehát az államcsődtől, és a bankrendszerük sem dől össze, de jóval fájdalmasabb változtatásokat kell elviselniük, mint amilyeneket – nagy többséggel – elutasítottak a július 5-i népszavazáson.

 

– Tény, hogy a jelenlegi és az előző görög kormányok is rengeteg hibát elkövettek.

De azért egy bosszúszomjas Európai Unió, amely az egyik tagállam megalázását és kapitulációját célozza, nem olyan EU, amilyenről az Európa-párti erők álmodtak

– hangsúlyozta Thanosz Dokosz. Szerinte Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter sokkoláson és megfélemlítésen alapuló stratégiája visszafelé sült el: több uniós tagország világosan elhatárolódik az általuk német hegemóniaként érzékelt modelltől.

Adóemelések, a nyugdíjrendszer reformja, a munkaerőpiac liberalizálása: efféle intézkedésekről kell voksolniuk szerdán a görög képviselőknek.

A Sziriza balszárnyának több politikusa is jelezte, hogy nem ért egyet a reformokkal.

A jobboldali koalíciós partner, a Független Görögök a tiltakozás különös formáját választotta: csak a legutóbbi EU-csúcs előtt kidolgozott, kevésbé szigorú változtatásokat hajlandó megszavazni. Kedden valamennyi parlamenti párt zárt ajtók mögött tanácskozott, hogy véglegesítse az álláspontját.

Jóval fájdalmasabb változtatásokat kell elviselniük, mint amilyeneket nagy többséggel elutasítottak a július 5-i népszavazáson
Jóval fájdalmasabb változtatásokat kell elviselniük, mint amilyeneket nagy többséggel elutasítottak a július 5-i népszavazáson
Oresztisz Panajotu / MTI/EPA

Tekintettel a görög gazdaság rendkívül ingatag helyzetére, az euróövezet pénzügyminiszterei máris arról kezdtek egyeztetni, hogyan lehetne áthidaló hitellel segíteni a dél-európai tagállamot. Ez arra szolgálna, hogy Athén a nyáron törleszteni tudja a lejáró hitelrészleteket az IMF-nek és az Európai Központi Banknak – az új görög mentőprogram összeállítása és elfogadása időt vesz ugyanis igénybe.

Ám fellélegezni ezután sem lehet. A Reuters hírügynökség megszellőztette az IMF bizalmas jelentését, amely arra figyelmeztet, hogy

Görögországnak sokkal nagyobb adósságelengedésre lesz szüksége, mint az eurózóna kormányai eddig gondolták.

Csakhogy a hatalmas adósság – legalább egy részének – leírása kényes ügy, amely mindmáig nem került be az EU hivatalos ígéretei közé, elsősorban Németország ellenállása miatt.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.