A francia politikában példátlan módon vették tegnap őrizetbe az egykori államfőt, és az egyelőre beláthatatlan fejlemények befolyásolhatják további politikai karrierjét, a nagypolitikába való esetleges visszatérését is. Nicolas Sarkozyre, aki 2007 és 2012 között töltötte be a köztársasági elnöki hivatalt, ugyanis terhelőek egyes, telefonlehallgatásból származó információk, amelyek befolyással üzérkedésre és nyomozati titok megsértésére utalnak.
|
| Philippe Wojazer / Reuters |
Az 59 éves, apai ágon magyar származású politikus több olyan, rendszerint szövevényes ügyben is érintett, amelyekben nyomoznak a francia hatóságok. Őrizetbe vétele eredetileg egy bírói döntésre elrendelt telefonlehallgatásra vezethető vissza. A vizsgálóbírók még a jobbközép politikus 2007-es elnökválasztási kampányának finanszírozásával kapcsolatban voltak kíváncsiak arra, hogy abban milyen szerepe lehetett Moammer Kadhafi, az azóta megdöntött és megölt líbiai diktátornak.
|
A gyanú szerint Moammer Kadhafi busás összeggel támogatta Sarkozy elnökválasztási kampányát.
STR / Reuters |
A vele szemben már exállamfőként elrendelt lehallgatás másra derített fényt. Egyrészt kiderült, hogy ügyvédje, Thierry Herzog bennfentes információkhoz juthatott a semmítőszék, a harmadfokú bíróság egy bírójától, Gilbert Azibert-től. A rögzített felvételek szerint a beszélgetések fókuszában állt az úgynevezett Bettencourt-ügy, amelyben Sarkozyt és embereit azzal vádolták, hogy visszaélve Liliane Bettencourt, a L'Oréal szépségipari konszern dúsgazdag, ám agg örökösnőjének állapotával, pénzt csaltak ki tőle pártfinanszírozásra. (A Sarkozy elleni eljárást megszüntették ebben az ügyben.)
Felmerült, hogy Azibert-nek jó monacói állást juttatnak az információkért cserébe; franciák ugyanis részt vesznek a szomszédos hercegség kormányzásában. Azt is vizsgálják, törvénytelen módon szerzett-e tudomást Sarkozy arról, hogy lehallgatják a telefonját.
Mindenesetre Herzoggal egy álnéven beszerzett mobil használatára váltottak. Azibert és egy további bíró is őrizetben van hétfő óta, szembesíthetik őket az exelnökkel és jogi képviselőjével. Arra is fény derülhet, hogy tudhatott-e Sarkozy előre a hatóságok házkutatási tervéről, s így kompromittáló dokumentumokat, adathordozókat helyezhetett-e biztonságba, megelőzve, hogy terhelő bizonyítékokat szerezzenek be tőle.
|
Sarkozy Angela Merkellel. Kétséges, hogy államfői minőségben találkozik-e még valaha német kancellárral.
Fabrizio Bensch / Reuters |
Egyelőre bizonytalan, hogyan érintik ezek a fejlemények Sarkozy politikai jövőjét, a rebesgetett nagy visszatérést a 2017-es elnökválasztásra, amelyen az államfő, Francois Hollande eddigi gyenge szereplése és népszerűtlensége miatt ráadásul jó esély kínálkozhat rá, hogy változzék az Élysée-palota lakójának személye. Ha ugyanis bebizonyosodnak az állítások, Sarkozy akár ötévnyi börtönbüntetést, legalább ennyi, a közügyektől való eltiltást és busás pénzbírságot kockáztat.
|
Francois Hollande és Nicolas Sarkozy egy 2012-es tv-vita alkalmával.
Patrick Pleul / Reuters |
– Sarkozy valóban egyre nagyobb szorításban van, akár maga alá is temethetik sokasodó ügyei. De „kétélű kardról" van szó, a végén tisztázhatja is magát – mondja Fejérdy Gergely, a francia politika kutatója, a Magyar Külügyi Intézet tudományos főmunkatársa. Aki ugyanakkor úgy véli: még fiatal exállamfőről van szó, így elítélése esetén sem beszélhetünk feltétlenül politikai karrierje végéről.
„A francia közvélemény hajlamos idővel szemet hunyni a hasonló ügyek felett, amelyeket megbocsátanak, illetve elfelejtenek."
|
| Philippe Wojazer / Reuters |
Annyira, hogy most éppen Alain Juppé volt kormányfőnek és külügyminiszternek áll a zászló a vezető jobbközép párt, a Népi Mozgalom Uniója (UMP) soraiban. A tömörülés számos sebből vérzik. Az elmúlt bő két évben elvesztette az Élysée-palotát, a nemzetgyűlési választásokat, s idén tavasszal a helyhatósági, valamint az európai választásokon sem tudta kihasználni megfelelően a balközép kormány vergődését.
|
Séta a Bush-családdal.
JASON REED / Reuters |
Az UMP politikai stratégiai és személyi nézeteltérések miatt csaknem kettészakadt, nemrég pedig lemondott az elnöke, Jean-Francois Copé. Mégpedig (lássunk csodát!) egy, szintén Sarkozyhez köthető választásikampány-vizsgálat miatt.
|
| Az egykori francia First Lady, Carla Bruni-Sarkozy. Philippe Wojazer / Reuters |
A Bygmalion-botrány ügyében egy, Copé bizalmasaihoz köthető rendezvényszervező cég túlszámlázta szolgáltatásait, amelyeket a 2012-es Sarkozy-kampánynak nyújtott. A végén a Sarkozy-csapat nemcsak politikai vereséggel (Hollande költözhetett az államfői palotába), de óriási mínusszal is zárt: az illetékesek nem fogadták el a kampányteam beszámolóját. Az őszig egy, volt miniszterelnökökből, köztük Juppéből álló triumvirátus irányítja a vezető ellenzéki pártot, amely májusban a szélsőséges Nemzeti Front mögé szorult támogatottságban.
Az említett ügyekben rendre felmerül a kinek az érdeke? kérdése is.
|
Családi vakáció.
Neal Hamberg / Reuters |
– Kétségtelen, hogy erőteljesen jelen van a jobbközép soraiban a Sarkozy-ellenes tábor, s a volt elnök elleni vizsgálat időzítése is találgatásra adhat okot. De a legvalószínűbb változat mégis az, hogy egyszerűen ilyen ütemben őrölnek a jog malmai. A francia igazságszolgáltatásban rendszerint jól működnek a „fékek és ellensúlyok". A legnagyobb kár abból származna, ha kiderülne, valamilyen politikai machináció áll a vizsgálat hátterében – mondta Fejérdy.
|
Nicolas Sarkozy és Jacques Chirac.
Charles Platiau / Reuters |
Chiracéknál sikkasztást és ételszámlákat is vizsgáltak
Közel tizenhárom évet emésztett fel, s végül első fokon csak két év felfüggesztett szabadságvesztésre futotta. Mégis jelentős eseménynek számít a vezető nyugat-európai országban, ahol Jacques Chirac személyében először indítottak bűnvádi eljárást hivatalban lévő, majd leköszönt köztársasági elnök ellen. A konzervatív politikust hivatali visszaéléssel és közpénzek elsikkasztásával vádolták. A törvénytelen pártfinanszírozási ügyek Chirac párizsi főpolgármesteri időszakára (1977–1995) nyúlnak vissza. Az ügyészség különböző feljelentések és tanúvallomások alapján abból indult ki, hogy a párizsi városházán létrehozott fiktív állásokon keresztül juttattak közpénzeket a Chirac által alapított és akkoriban általa irányított Tömörülés a Köztársaságért (RPR) nevű jobboldali párt munkatársainak. A rendőrség az illegálisan folyósított pénzek nagyságát 4,5 millió eurónak megfelelő frankra becsülte. Az ezredfordulón nagy hullámokat kavart, Chiracot egyre kínosabb helyzetbe hozott ügy kapcsán az alkotmánybíróság szerepét betöltő testület, az Alkotmánytanács 2001 őszén kimondta, hogy az államfő a hivatali ideje alatt érinthetetlen, teljes bűnügyi mentességet élvez. Így Chiracot még tanúként sem hallgathatták ki. Majd a jobbközép politikus 2002-es újjáválasztása után jött az alkotmányreform, amely lehetővé tette, hogy a mindenkori köztársasági elnököt az esetleges politikai törvénysértésekért – amerikai minta alapján – impeachment (közjogi felelősségre vonás) keretében vonják felelősségre. Chiracot és társait végül felmentették a vádpontok alól arra hivatkozva, utólag nem lehetett minden kétséget kizáróan bizonyítani a fiktív állások létét. A volt államfő és felesége, Bernadette ellen más szövevényes ügyekben is indult eljárás. Így például vizsgálták, hogy a házaspár – a férj tizennyolc évig tartó párizsi főpolgármestersége alatt – miért költött közpénzekből több mint 2,1 millió eurónak megfelelő frankot élelmiszer-vásárlásokra, így például lekvárkülönlegességekre és más ínyencségekre. (D. A.)
