Noha a balti államok és Lengyelország is ezt szeretné, állandó NATO-csapatok nem lesznek Kelet-Európában, mivel néhány tagállam, például Németország, ezt ellenzi, mondván: egy ilyen lépés szembemenne az észak-atlanti szövetség és Oroszország 1997-es alapszerződésével. Hivatalosan ideiglenesen kerülnének ide az amerikai fegyverek is, amelyek – mint Carter mondta – mozgékonyak lesznek, vagyis különböző helyszíneken használják őket.
Ez válasz Moszkva provokációira – indokolta a lépést a CBS tévécsatornának adott interjúban az amerikai miniszter, a Krím félsziget orosz bekebelezésére, az ukrajnai szakadárok támogatására, a megszaporodott orosz hadgyakorlatokra és semleges területek fölötti légi járőrözésre utalva. Hangoztatta azt is, hogy jelezni akarják: a NATO megvédi a tagjait, így a szuverenitásukat Moszkva által fenyegetve érző balti országokat is.
Moszkva ugyanakkor szintén azt hangoztatja, hogy a maga részéről csak kényszerű válaszintézkedéseket hoz.
– Nem Oroszország közeledik a NATO határaihoz, hanem a NATO Oroszországéhoz – mondta például a Financial Times brit napilapnak az elnöki adminisztráció befolyásos vezetője, Szergej Ivanov. „Idegbajnak” nevezte az orosz fenyegetésről szóló kijelentéseket, amelyekkel szerinte a balti államok csak pénzt akarnak kicsikarni a NATO-ból.
Az amerikai rakétavédelmi rendszerek európai telepítésének jó ideje lebegtetett terve által amúgy is felhergelt Moszkva mindenesetre dühösen reagált az új tervekre. Vlagyimir Putyin államfő még a hivatalos bejelentés előtt közölte, hogy Oroszország az idén több mint negyven új interkontinentális ballisztikus rakétát állít hadrendbe, a nemzetbiztonsági tanács egyik vezetője pedig figyelmeztetett: ha az amerikai rakétavédelem elemei megjelennek Lengyelországban és Romániában, akkor a két ország az orosz atomerők célpontjává válik.
A már-már a hidegháborús retorikát idéző nyilatkozatok egy újabb fegyverkezési verseny veszélyét vetítik előre.
Ám az elemzők egy része szerint egyelőre nem kell tartani a féktelen katonai vetélkedéstől, ennek pénzügyi terhét ugyanis sem a Nyugat, sem Oroszország nem szívesen vállalná.
Ezen az állásponton van a Kremlhez közel álló politológus, a Politikai Információs Központ moszkvai tanácsadó cég vezérigazgatója, Alekszej Muhin is.
– Az amerikai fegyvertelepítés szimmetrikus választ fog kiváltani Oroszországból, és az érintett államok közvéleményétől is tiltakozás várható – mondta a Népszabadságnak. Szerinte Oroszország – bár korszerűsíti a hadseregét –, de nem akar, és persze nem is tud beszállni egy ilyen versenybe. Elég lenne egyszer megsemmisíteni a lehetséges ellenséget, ennél nagyobb erőre nincs szükség – fejtegette Muhin, és hozzátette: „Nem fogjuk megismételni a Szovjetunió hibáit”.
A teljes elszigetelődés Oroszországnak sem érdeke, és a Nyugat is tisztában van azzal, hogy egy sor égető nemzetközi problémát nem lehet Moszkva közreműködése nélkül rendezni. Alighanem ezt is érzékeltetni akarta Putyin, amikor csütörtökön – február óta először – felhívta telefonon Barack Obama amerikai elnököt. A Fehér Ház közleménye nem tesz említést arról, hogy a fegyvertelepítés ügye szóba került volna, beszélt viszont a két államfő Ukrajnáról, az Iránnal folyó atomtárgyalásokról, az egyre súlyosabb szíriai helyzetről és arról, hogy szembe kell szállni az Iszlám Állam szélsőséges dzsihadistáival.
