– kommentálta a hírt a Világbank elnöke a szervezet által kiadott közleményben. Jim Yong Kim szerint a szegények száma azért csökkenhetett ilyen drasztikusan, mert a fejlődő világ gazdaságai dinamikusan fejlődtek, és sok országban az oktatásügy, az egészségügy és a szociális védőháló fejlesztésével védték meg az embereket attól, hogy visszazuhanjanak a nyomorba.
|
Gyerekek Nairobi egyik nyomornegyedében
Darrin Zammit Lupi / Reuters |
A világszervezet vezetője hozzátette, hogy borzasztóan nehéz lesz kiemelni a nyomorból a fennmaradó százmilliókat, hiszen a világgazdaság fejlődése lassul, a pénzpiacok ingadoznak, magas a fiatalok között a munkanélküliség, súlyosbodnak a klímaváltozás következményei és a világ több pontján fegyveres konfliktusok dúlnak.
Az ENSZ 2000-ben meghirdetett Millenniumi Fejlesztési Céljainak egyike volt, hogy tizenöt év alatt az 1990-es szint felére csökkenjen a szegények aránya a világon. Ezt még túl is teljesítették, a határidőre 37,1 százalékról 9,6 százalékra csökkent a nyomorban élők aránya.
Több mint egymilliárd ember emelkedett ki a mélyszegénységből,
többségük Kelet-Ázsiában. Sok elemző és sajtókommentár meg is jegyzi: sokkal rosszabb lenne az arány, ha Kína és India nem produkált volna hihetetlen gazdasági fejlődést.
|
Madagaszkári gyerekek Antananarivo egyik külvárosában. Sok gyerek az ENSZ világélelmezési programjának (WFP) köszönhetően jut ételhez
Thomas Mukoya / Reuters |
Fekete-Afrika volt az a térség, amely nem tudott lépést tartani a rohamos fejlődéssel. Ott is csökkent a nyomorban élők aránya, viszont a népesség rohamosan növekszik, így mégis több a szegény, mint huszonöt évvel ezelőtt. Ráadásul a szegénység nem csak a pénz hiányát jelenti:
ahol a legtöbb alacsony jövedelmű ember él, ott jellemzően nincs elég és megfelelő színvonalú iskola, orvos, vezetékes víz vagy vécé.
A Millenniumi Fejlesztési Célok a fentiekre is kitértek – és Afrika itt sem teljesített jól. Ötven százalékkal többen járnak iskolába, mint 1990-ben, de még mindig jóval kevesebben, mint a világ többi részén. Csökkent a gyermekhalandóság, de még mindig Afrikában a legmagasabb az ötéves koruk előtt életüket vesztő gyerekek aránya.
Nálunk már nem számít a létminimum
A Központi Statisztikai Hivatal idén nyáron bejelentette, hogy megszünteti a létminimum számítását. Németh Zsolt, a KSH elnökhelyettese szerint szakmai szempontból a módszer nem alkalmas a szegénység mérésére, mivel nem is a létminimumot mutatja, hanem „a szerény megélhetés szintjét”. Inkább olyan mutatóra lenne szükség, amely jobban koncentrál a mélyszegénységben élő társadalmi csoportokra.
A hivatal visszautasította azt a széles körben megfogalmazott vádat, hogy a módszertani változás hátterében politikai megfontolások állnának. A KSH korábbi, 2013-ban nyilvánosságra hozott adatai szerint Magyarországon mintegy másfél millió ember él mélyszegénységben, azaz tartósan a létminimum szintje alatt – úgy, hogy helyzetéből szinte esélye sincs önerőből kitörni. (Munkatársunktól)
