A Demokratikus Koalíció arra szólítja fel a demokratikus ellenzéki pártokat, hogy ne asszisztáljanak a miniszterelnök „embertelen menekültügyi politikájához” – hangsúlyozta a párt szóvivője. Gréczy Zsolt kijelentette: Orbán azért találkozott a frakcióvezetőkkel, hogy támogatókat szerezzen a közös európai menekültügyi politika elutasításához.
|
Szijjártó az egyeztetés után. A kormány szerint az Európai Bizottság „gyakorlatilag” módosította a dublini szerződést
Illyés Tibor / MTI |
Az MSZP véleménye szerint menekültügyben felelős, közös cselekvésre van szükség – mondta a párt elnöke-frakcióvezetője az egyeztetés után. Tóbiás József úgy fogalmazott: jelenleg a felelős együtt cselekvés és a felelőtlen egyedülállás útja választható, és véleménye szerint a kormány inkább az utóbbit kívánja járni.
A Jobbik elnöke viszont arra kérte a kormányt és az Országgyűlést, tegyen meg mindent annak érdekében, hogy Magyarország mentességet kapjon a bevándorlási kvóta alól. Vona Gábor hangoztatta, hogy semmilyen kvótát nem tudnak elfogadni, s pártja támogatja, hogy a kormány az európai bírósághoz forduljon.
Semmiféle tagállami hatáskört nem vont el az unió a kvótáról szóló döntéssel
– véli Lattmann Tamás nemzetközi jogász. Arról ugyanis, hogy ki jogosult nemzetközi védelemre, kizárólag a genfi egyezmény és az uniós normák alapján lehet dönteni – magyarázta –, és egy tisztességes menekültügyi eljárás kimenetelét legfeljebb kivételesen befolyásolhatják egy adott ország szempontjai. Ezzel mindjárt cáfolta a Fidesz frakcióvezetőjének hétfői állítását is, amely szerint minden ország alapvető joga meghatározni, kit enged be.
Lattmann szerint egyébként kár hőzöngeni, mert a kvótában meghatározottnál nagyságrendekkel többen fordultak meg Magyarországon, akiknek jó része bizonyosan menekültnek számít, s így vagy úgy, de jár nekik a védelem. Ehhez képest a nemzetközi jogász szerint eléggé érthetetlen, miért a pár ezres kvóta vált a kormányzati kommunikáció központi témájává.
Ha csak azért nem – tette hozzá –, hogy a hazai közvéleménynek, leginkább a szélsőjobbnak demonstrálják, mennyire védik az unióval szemben a magyar érdekeket. Brüsszellel meg Lattmann szerint a látszategyeztetéssel azt akarják elhitetni, hogy a kormány amúgy nem tehet semmiről, hiszen a parlamenti pártok követelik, hogy a kormány határozottan lépjen fel a kvóta ellen. Csakhogy a németek bármikor előhúzhatják a dublini kártyát, és akkor mindenkit a nyakunkba zúdíthatnak, aki csak járt itt – figyelmeztet a szakértő.
|
Menekültek szerdán Hegyeshalomnál. Egyetlen ország sem döntheti el, hogy az üldözöttek közül kit enged be és kit nem
Leonhard Foeger / Reuters |
Arra egyébként valóban van lehetőség – mondta Lattmann –, hogy a bel- és igazságügy-miniszterek tanácsának döntése ellen bárki az Európai Unió Bíróságához forduljon. Egy közösségi norma semmisségének megállapítására azonban csak akkor van lehetőség, ha az szembemegy az alapszerződésekben foglaltakkal, ám a jogász nem lát semmilyen „alkotmánysértést”.
Azt sem érti Lattmann, mi a különbség az európai és a világkvóta között. Hacsak az nem – találgatott –, hogy ez utóbbi hangoztatásával ismét csak másokra háríthatják át a felelősséget: többek között a gonosz Egyesült Államokra, meg az arab országokra. Szóval megint csak arról van szó, hogy ellenséget kell gyártani.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa különben hozhatna efféle döntést, ha kimondja, hogy a menekültválság a világ békéjét és biztonságát fenyegeti – közölte a jogász. Ám kétségesnek tartja, hogy a testület 15 tagja a többi mintegy 180 államra kötelező határozatot hozzon. Az ENSZ közgyűlése is léphetne, mert kétharmados döntéssel átveheti a BT bizonyos hatásköreit, de Lattmann úgy véli, erre sincs esély. Jelezte ugyanakkor, hogy a világkvótáról szóló határozat végrehajtásának kikényszerítésére a világszervezetnek nincsenek eszközei.
