galéria megtekintése

Donyeck mégis Oroszországhoz csatlakozna

0 komment

NOL

Szuverén, Ukrajnától független állammá nyilvánította magát a „Donyecki és a Luhanszki Népköztársaság", azaz a kelet-ukrajnai Donyeck és Luganszk megye, miután a két régió státuszáról szóló, vasárnapi népszavazáson – miként a helyi választási testületek közölték – az elsöprő többség az önrendelkezés mellett foglalt állást.

A donyecki régióban a helyi adatok szerint a jogosultak mintegy 75 százaléka járult az urnákhoz, és csaknem 90 százalékuk mondott igent az önállósodásra, míg a szomszédos luganszkiban valamivel nagyobb részvételről és az igenek 96 százalékos arányáról tájékoztattak.

Ukrán útlevelek a levegőben. Vasárnap más nevében is lehetett szavazni velük, csak fel kellett mutatni az illetőét
Ukrán útlevelek a levegőben. Vasárnap más nevében is lehetett szavazni velük, csak fel kellett mutatni az illetőét
Sergei Karpukhin / Reuters

Donyeckben „a népi akaratnyilvánítás alapján, a történelmi igazságosság helyreállítása érdekében" azt is kérték Moszkvától, hogy vegye fontolóra a térség beolvasztását az Orosz Föderációba. Az erről szóló okmányt Gyenyisz Pusilin, az önkényesen kikiáltott „Donyecki Népköztársaság" kormányának társelnöke számolt be. A helyzet ellentmondásosságára utal azonban, hogy – a Reuters jelentése szerint – nem sokkal korábban még ő maga is azt mondta, csak szakértőkkel folytatott konzultációk után döntenek arról, melyik országhoz csatlakozzanak, az orosz és oroszpárti szeparatisták pedig elárulva érezték magukat azután, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök a két népszavazás elhalasztására szólította fel őket.

 

A szeparatisták más vezetői is úgy nyilatkoztak, hogy később határoznak a további lépésekről. A RIA Novosztyi orosz hírügynökség egy luganszki vezetőre hivatkozva azt írta, hogy ott népszavazást tarthatnak arról, a régió Oroszország része legyen-e, de mindenesetre kérik az ENSZ-től a „Luhanszki Népköztársaság" nemzetközi elismerését.

Az első orosz reakciók ugyanakkor meglehetősen visszafogottra – legalábbis a márciusban, a Krímben tartott hasonló referendumra adottnál jóval tartózkodóbb – sikerültek. Oroszország figyelmesen nyomon követte a két kelet-ukrajnai népszavazás előkészületeit, lebonyolítását, és „tisztelettel viszonyul Donyeck és a Luganszk megye lakosainak akaratnyilvánításához" – áll a Kreml hétfőn közzétett nyilatkozatában. Moszkvában egyszersmind remélik, hogy a referendumok eredményének valóra váltása civilizált módon, erőszak nélkül, Kijev és e régiók párbeszéde útján megy végbe, amihez minden közvetítői erőfeszítést – például az EBESZ részéről – szívesen fogadnak. Maga Putyin egyelőre adós maradt a véleménynyilvánítással, szóvivője még vasárnap éjszaka csak annyit mondott, hogy az orosz államfő most alakítja ki az álláspontját.

Roman Ljagin, a donecki választási bizottság elnöke lobogtatja az eredményeket. Vasárnap még nem volt szó csatlakozásról
Roman Ljagin, a donyecki választási bizottság elnöke lobogtatja az eredményeket. Vasárnap még nem volt szó csatlakozásról
Reuters

Olekszandr Turcsinov ideiglenes ukrán elnök viszont kategorikus volt. Azt állította, hogy legfeljebb a szavazásra jogosultak negyede-harmada vehetett részt a kelet-ukrajnai népszavazásokban. Szerinte a referendum olyan bohózat, amelyet „a terroristák a gyilkosságok, emberrablások, az erőszak és más súlyos bűncselekmények propaganda-álcájakánt használnak". Turcsinov, aki ismét Moszkvát tette felelőssé a történtekért, megerősítette, hogy a hatóságok folytatják a harcot „a terroristákkal, diverzánsokkal és bűnözőkkel", de készek a párbeszédre is azokkal, „akiknek kezéhez nem tapad vér". Szerdára például a donyecki és a luganszki, valamint más régiók önkormányzati képviselőinek, művészeinek, tudósainak és közéleti személyiségeinek részvételével kerekasztal-megbeszélést terveznek a kelet-ukrajnai helyzetről.

Turcsinov jó példaként említette, a Reuters jelentése pedig valamiféle kompromisszum lehetőségére utaló jelként értékelte azt, hogy Mariupolban közös járőrözésbe kezdtek a rendőrség és a Metinvest – a februárban megbuktatott államfő, Viktor Janukovics fő „mecénásának" tartott leggazdagabb ukrán üzletember, Rinat Ahmetov többségi tulajdonában lévő társaság – önkéntesei. Békülékenyen nyilatkozott Szerhij Taruta donyecki kormányzó is. Szerinte le kellene állítani a kijevi kormányzat által a keleti orosz és oroszpárti erők ellen indított „antiterrorista" műveletet, és júniusban immár legitim, konzultatív népszavazást kellene tartani a régióban.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.