„Ukrajnában az erőszaknak véget kell érnie ahhoz, hogy elkezdődhessen a párbeszéd. A kulcs ennek a válságnak a megoldásához a közvetlen párbeszéd a kijevi hatóságok és a kelet-ukrajnaiak képviselői között" – fogalmazott most Putyin. Korábban ő volt az, aki 40 ezer orosz katonát a határokra hadgyakorlatot tartani a kelet-ukrajnai helyzet miatt. Doneckben és Luhanszkban az orosz és oroszpárti szeparatisták hetek óta rendőrőrsöket és kormányzati épületeket foglalnak el, és május 11-én függetlenségi népszavazásra készülnek. Az ukrán belbiztonsági erők húsvétkor „antiterrorista" akciót indítottak ellenük, amelynek a harcai most már a szeparatisták főhadiszállása, a donecki Szlovjanszk körül folynak.
|
Odesszai pénzváltó előtt. A rubel szárnyalni kezdett
Gleb Garanich / Reuters |
Putyin bejelentését a szeparatisták Kelet-Ukrajnában állítólag „megértéssel" fogadták. Az orosz elnököt „végtelenül tisztelik", és ha ő szükségesnek tartja, megvitatják ezt a kérdést – idézte a Reuters egyiküket, aki elmondta, egymás közt csütörtökön tűzik napirendre az ügyet. Gyenisz Pusilin, az úgynevezett Donecki Népi Köztársaság tanácsának az első embere később azt mondta, hogy a népszavazást maximum egy héttel halasztják el.
A Putyin taktikai visszavonulásáról író Guardian helyszíni riportja szerint a Pusilin által említett megértéstől függetlenül a szeparatista fejekben most nagy a zavar a bejelentés miatt. Az egyik Doneckben – a városban – elfoglalt épület előtt tanácstalanul ácsorognak az emberek, és hitetlenkedve hallgatják a népszavazás elhalasztásáról és az ukrán elnökválasztás támogatásáról szóló híreket. „Szóval most Oroszország is elhagyott minket. Egyedül kell harcolnunk a fasiszták ellen” – mondja egy 58 éves nő, Natalia Medvegyenko a brit lapnak. (A gazeta.ru orosz hírportál egyébként hétfőn közölt egy véleménycikket arról, hogy a várt párbeszédhez nem ártana, ha a szeparatisták nem fasisztáznák a velük szemben álló ukránokat, a kijevi vezetés pedig nem terroristázná le úton-útfélen a szeparatistákat.)
|
Autóra céloz egy szeparatista mesterlövész Szlovjanszk mellett. Csalódniuk kell
Gleb Garanich / Reuters |
NATO-bejelentések szerint annak egyébként nincs jele, hogy az orosz egységeket visszahívták volna az ukrán határról, Anders Fogh Rasmussen NATO-főtitkár pedig később egy külön nyilatkozatban azt követelte, hogy Oroszország hagyjon fel a szeparatisták támogatásával. Az orosz sajtóban van, aki azt sem érti, hogy ezt miért rendkívüli hírként repítették világgá, Putyin ugyanis egy egy héttel ezelőtti, teljesítetlenül maradt kormányzati bejelentést ismételt meg. Az orosz elnök bejelentésének a hírére a rubel mindenesetre szárnyalni kezdett. „Mintha csak a befektetőket akarta volna megnyugtatni” – írja erről Andrew Roth, a New York Times moszkvai tudósítója. Orosz politikusokat és cégeket már több körben is sújtott szankciókkal – vagyonbefagyasztással és utazási korlátozásokkal – az Egyesült Államok és az Európai Unió is.
Putyinnak egyébként nem hisz az Egyesült Államok sem. Az első washingtoni reakciók szerint egyelőre semmi bizonyíték, hogy az orosz katonák elkezdtek visszatérni a bázisaikra, a május 11-i szeparatista népszavazást nem elhalasztani, hanem törölni kellene.
Kijev később szintén elutasítóan válaszolt. Arszenyij Jacenyuk ukrán miniszterelnök reakciója megsemmisítőre sikerült. „Üres fecsegés amely valahogy nem méltó Önhöz, egy nagy ország elnökéhez" - fogalmazott a politikus szerdán, a kelet-ukrajnai Harkivban tartott kihelyezett kormányülés után. Jacenyuk szerint Putyint tájékoztatni kellene, hogy Ukrajnában hivatalosan nincs május 11-re semmiféle népszavazás. „Ha pedig az Oroszországtól az általa támogatott terroristák és szeparatisták parancsot kaptak az elhalasztására annak, ami nincs is tervbe véve, akkor azt majd egymás között elintézik" – mondta. Oroszul beszélt, a megjegyzése szerint Puxytin miatt, hogy „ne legyen gond" a fordítással.
Burkhalter Moszkvában a maga részéről azt jelentette be, hogy az EBESZ az elkövetkező órákban javaslatot tesz az ukrán válság rendezésének menetrendjére az április 17-i genfi megállapodást aláíró négy félnek, Ukrajnának, Oroszországnak, az Egyesült Államoknak és az EU-nak. Burkhalter emlékeztetett arra, hogy kedden Bécsben az EBESZ-tagállamok külügyminiszterei megvitatták már a rendezési tervet, amely négy fő pontja van: a fegyverszünet elérésére, a feszültségek terjedésének megakadályozására, a párbeszéd megteremtésére és a választásokra. Az Ukrajna, Oroszország, Egyesült Államok és az Európai Unió képviselői által április 17-én Genfben kötött megállapodás többek között az erőszak megszüntetését, az illegális fegyveres csoportok lefegyverzését, és a megszállt épületek kiürítését írta elő.
Az Európai Unió is kész részt venni az ukrajnai krízis hatástalanításában, és új tárgyalásokat nyitni erről Kijevvel, Moszkvával és Washingtonnal – jelentette ki Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke. Ugyanakkor Oroszországot arra szólította fel, hogy tartózkodjon az ukrajnai helyzet további destabilizálásától, és ismét figyelmeztetett: ellenkező esetben új szankciókat vezethetnek be ellene.
|
Az ukrán parti őrség hajói Odesszában
Gleb Garanich / Reuters |
Ami a Putyin által említett erőszakot illeti, Arszen Avakov ukrán belügyminiszter keddi közlése szerint az antiterrorista akcióban 30 szeparatistával végeztek, de a szeparatisták katonai parancsnoka – egy Igor Girkin és Igor Sztrelkov néven is ismert, korábban a Krímben is aktív orosz hírszerző tiszt – mindössze öt áldozatról beszélt. A feszültség pénteken robbant Délnyugat-Ukrajnában, Odesszában is. A városi szakszervezeti székház tüzében 38, korábban az Ukrajna egységéért tüntetők és az orosz föderalisták között kitört összetűzésekben négyen haltak meg.
