Volt, ahol egyszerűen nem nyílt ki elég választóhelyiség. Az elmúlt napokban halálos erőszak sújtotta kikötővárosban, Mariupolban négy nyílt ki a szükséges kétszáz helyett, amelyek előtt hosszú sorok kígyóztak. Luhanszk és Doneck több városában a helyi önkormányzati vezetés meghiúsította a népszavazást. Irina Verigina ideiglenes kormányzó szerint ez így történt a luhanszki Szvatovéban, Markivkában, Bilokurakinében és Novopszkovban is, a donecki Artemovszkban pedig Olekszij Reva polgármester határozatban nyilvánította illegálisnak a referendumot. Az ukrán tisztségviselők cáfolják, hogy a választási részvétel magas lentt. A Kyiv Post egy helyi újságíróra, Szerhij Ivanovra hivatkozva írja, hogy egy-két példától eltekintve, amelyet a szeparatisták előre megszerveztek, a választóhelyiségek konganak az ürességtől. „Az emberek a függetlenség ellen szavaznának, de félnek eljönni” – tette hozzá Ivanov.
Roman Ljahin, az úgynevezett Donyecki Népköztársaság választási bizottságának elnöke szerint a választóknak arról kell dönteniük, akarják-e a Donecki Népköztársaság függetlenségét, de az igenek győzelme nem dönti el azt, hogy a megye Ukrajna része marad, Oroszországhoz csatlakozik, vagy független lesz. Állítása szerint ez csupán erkölcsi jogot ad a népköztársaság képviselőinek kifejezni azt, hogy a régióban lakók elégedetlenek a jelenlegi helyzettel, továbbá legitimálja intézményüket a nemzetközi közösség előtt.
Az elismertséghez fűzött remények ellenére vasárnap Kijevben az ukrán politikusok lesújtó hangon beszéltek a két referendumról. Pavlo Petrenko igazságügyi miniszter szerint két ál-népszavazásról van szó, amely csak ürügy arra, hogy a „terroristák" – értsd: a szeparatisták – megússzák a felelősségre vonást az általuk elkövetett tömeggyilkosságért és kínzásokért, a külügyminisztérium pedig közleményben nyilvánította törvénytelennek és jogi következmény nélkülinek, ami ma a két megyében történik. Szerhij Pasinszkij, Olekaszandr Turcsinov ideiglenes elnök kabinetfőnöke eközben úgy nyilatkozott mondta, az új kijevi vezetés tett ugyan ajánlatot a szeparatistáknak, hogy tegyék le a fegyvert, és a kormány kész tárgyalni, de ebből az ajánlatból Oroszország fellépése miatt nem lett semmi.
|
Szavazásra jelentkezők mutatják útlevelüket
Sergei Karpukhin / Reuters |
Nem fogják elismerni az eredményt a nyugati hatalmak sem. „Ez a referendum illegitim, az ukrán törvényekbe ütközik, és csak egy próba, hogy növelje a megosztottságot és a káoszt" – mondta az Egyesült Államok részéről megszólaló Jen Psaki külügyi szóvivő. Később megszólalt Carl Bildt svéd külügyminiszter, volt kormányfő is, aki a Twitteren írta, hogy „masszív” választási csalásra számít, amelyek után még a valódi részvételi adatokról sem lehet majd tudni semmit biztosan.
A közkeletű vádak szerint a donecki és a luhanszki szeparatistákat Oroszország támogatja, de a Kreml célja aligha a két megye annektálása – ahogy ez az orosz többségű Krím félszigettel történt –, hanem a kijevi központi hatalom gyengítése és az, hogy még többet hasítson ki magának a helyi gazdaságból, főleg abból a nehéz-és hadiiparban, amely amúgy is szorosan együttműködik az orosz cégekkel. Az annektálás ellen szól többek között, hogy a 2,3 millió lakosú Krím önmagában is nagy költségvetési teher, és az is, hogy a Krímtől eltérően a többség itt ukrán, akkor is, ha a többség orosz anyanyelvűnek vallja magát. Jellemző, hogy egy április végi felmérés szerint Doneckben a megkérdezettek 72 százaléka ellenezte a szeparatisták épületfoglalási akcióit.
Mivel a kijevi hatóságok előre jelezték, hogy nem ismerik el törvényesnek a szeparatista népszavazást, nem a központi választási bizottság (CVK) adta ki a két megye választói névjegyzékét. Hivatalosan sem nemzetközi megfigyelők, sem a CVK képviselői nem vettek részt a két referendumon.
|
Szavazás a szabad ég alatt
Sergei Karpukhin / Reuters |
Ehhez képest Ukrajna leggazdagabb emberének, Rinat Ahmetovnak a cége, Metinvest csoport egy olyan közleményt adott ki, amely szerint az ukrán hatóságok nem meríteteték ki a tárgyalásokban rejlő lehetőségeket és nem hallották meg Doneck és Luhanszk megye lakóinak a hangját. „A Metinvest csoport a hadsereg egységeinek a kivonására, párbeszédre, és politikai kompromisszumokra szólít fel a társadalmi feszültségek enyhítése érdekében" – hangoztatja a közlemény.
A donecki és a luhanszki népszavazást annak ellenére tartják meg, hogy a héten Vlagyimir Putyin elnök is az elhalasztására szólított fel. Eredetileg úgy volt, hogy lesz referendum egy harmadik megyében, Harkivban is, de ezt a felteendő kérdés körüli vita miatt elhalasztották. A CNN riportjának a tanúsága szerint Putyin felszólítása ellenére vasárnap Moszkvában is nyílt szavazóhelyiség, amelyben Doneck vagy Luhanszk státuszáról véleményt lehet nyilvánítani.
A két régióban összesen 7,3 millióan élnek, ami Ukrajna lakóinak 16 százalékát jelenti. A Donecki Népköztársaságot április 7-én kiáltották ki az egymillió lakosú Doneckben a megyei adminisztráció épületét megszállva tartó szeparatisták. Az nem valószínű, hogy akár Doneckben, akár Luhanszkban meg lehet tartani a két hét múlva, május 25-én esedékes ukrán elnökválasztást. Erről Francois Hollande francia elnök vasárnap este azt mondta, hogy új szankciókkal büntetné Oroszországot, ha a május 25-i elnökválasztásra nem lehet sort keríteni Ukrajna egész területén.
ENSZ-békefenntartónak öltöztek az orosz katonák?
Doneckben és Luhanszkban a népszavazástól függetlenül zajlik az ukrán belbiztonsági erők szeparatisták elleni antiterrorista akciója. Délután a belügyminisztérium bejelentette, hogy Doneckben a szeparatisták minden ellenőrzőpontját felszámolták már a szeparatisták főhadiszállásául szolgáló Szlovjanszk és Kramatorszk körül is, ráadásul emberveszteség nélkül. Mariupolban egyelőre nem tudni miért, de ég a városháza. Krasznoarmejszkben halálos áldozata is volt a villongásoknak, amikor az ukrán Nemzeti Gárda egyik alakulata, az orosz és oroszpárti tüntetők közé lőtt. Úgy tudni, egy ember halt meg és egy másik megsérült. Az amerikai hírügynökség, az AP fotósa két embert látott mozdulatlanul feküdni a földön. Gyenisz Pusilin, a Donecki Népköztársaság társelnöke eközben bejelentette, hogy a népszavazás után a szeparatisták megszállónak tekintik az ukrán egységeket. Az Interfax közlése szerint Pusilin beszélt arról is, hogy a Donecki Köztársaság önálló hadsereget és kormányt fog alakítani az eredményhirdetés után.
A szeparatisták vasárnap elrabolták túszul ejtették Oleh Ljaskót, a Radikális Párt elnökét, egyedüli parlamenti képviselőjét és elnökjelöltjét. A politikus napok óta Doneckben van. Bár a túszul ejtéséről szóló hírt az Ukrajinszka Pravda egy idő után eltávolította a honlapjáról, intő jel, hogy Ljaskót nem lehet elérni. Állítólag a helikopterét is lefoglalták.
Ljasko a szeparatisták elleni éles kritikáiról ismert. A krími válság alatt előállt egy törvényjavaslattal, amely nem csak azokat a szeparatistákat nyilvánította volna szabotőrnek és hazaárulónak, akik fegyvert fognak Ukrajna területi egysége ellen, hanem azokat is, akik elmennek a tüntetéseikre.
A német Bild am Sonntag egyébként úgy tudja, hogy az ukrán erők oldalán a harcokban négyszáz emberrel részt vesz az iraki civilek meggyilkolásáról hírhedt amerikai biztonsági cég, a Blackwater jogutódja is. Az amerikai biztonságiak az ukrán rohamrendőrség, a Szokol egyenruhájában harcolnak. Jelenlétükről a német titkosszolgálat, a BND április végén értesítette Angela Merkel kancellárt. A Spiegel emlékeztet, hogy az erről szóló hírt április 7-én a RIA Novosztyi orosz hírügynökség is közölte már, de bizonyítékokkal nem szolgált. Az iraki civilek meggyilkolása miatt kitört botrány nomány a Blackwatert először Xe Servicesre keresztelték át, most pedig az Academi nevet viseli.
Az egyenruhával játszadoznak az oroszok is. Pasinszkij a szeparatistákkal történő tárgyalások meghiúsulásáról szóló bejelentéséhez hozzáfűzte, hogy az ukrán védelmi minisztérium semmiféle jelét nem észleli, hogy a héten tett ígéretéhez híven Puytin visszahívta volna a 40 ezer orosz katonát az ukrán határokról, sőt, egy részük ENSZ-békefenntartók egyenruháját és színeit viseli.
