Csábít a szélsőséges „popkultúra"
Vérfürdővel fenyegette meg az Iszlám Állam (IS) Oroszországot, ahol amúgy is komoly aggodalmat kelt a terrorveszély.
A héten készültségbe helyezték a moszkvai rendőrséget, a metróban már korábban fokozott biztonsági intézkedéseket vezettek be, a titkosszolgálat és vezető politikusok az utóbbi időben szinte kórusban figyelmeztettek arra, hogy a muszlim többségű Közép-Ázsia komoly veszélyforrás lehet. A nyilvános adatok szerint az IS fegyveresei közül mintegy hétezren érkezhettek a szovjet utódállamokból. Több mint kétezren Oroszországból, a többiek elsősorban a Kazahsztán, Kirgizisztán, Tádzsikisztán, Türkmenisztán és Üzbegisztán alkotta térségből csatlakoztak a terroristákhoz.
A harcedzett iszlamisták esetleges hazatérése önmagában is komoly kockázatot jelent, ám ezt csak fokozza, hogy a térségben saját kalifátus létrehozására törekvő IS komoly erőket vont össze a Türkmenisztánnal, Üzbegisztánnal és Tádzsikisztánnal határos Észak-Afganisztánban. Egyes becslések nyolcezer fegyveresről szólnak, Andrej Szerenko, a Jelenkori Afganisztáni Kutatások Központja nevű moszkvai független intézet szakértője viszont úgy véli: legfeljebb két-háromezren lehetnek, és ők is inkább amolyan „alvó", vagyis bevetésre mozgósítható, de nem aktív harcosok.
Néhány hónapon belül nem kell tartani attól, hogy az IS komolyabb offenzívát indít a volt szovjet Közép-Ázsia ellen, ám ha kiépíti észak-afganisztáni infrastruktúráját – amin most komolyan dolgozik –, akkor fél-egy év múlva reális lehet ez a veszély – vélekedett a Népszabadságnak az orosz szakértő.
A szélsőséges iszlám terjedéséhez Közép-Ázsiában adott a szociális alap. Az IS „popkultúrájával", főleg a fiatalokat célzó propagandájával szemben az elmúlt két évben semmit sem tudtak felmutatni az ottani hatóságok, amelyek szigorítással igyekeznek szembeszállni a radikális eszmékkel – magyarázta Szerenko. Ettől azonban nem tűnik el az elégedetlenség, márpedig a közép-ázsiai államok népessége fiatal, számukra különösen kevés a munkalehetőség. Nincs életperspektívájuk, s a kiutat sokan az IS ideológiájában vélik megtalálni.
Az elemző szerint a térség autokrata irányítású országaiban még így sincs olyan erejük a szélsőségeseknek, hogy fellázadjanak a hatalom ellen. Ám Tádzsikisztánban például elég nagy a békétlenség ahhoz, hogy ha az IS kívülről indítana támadást, akkor érezhető támogatást kapjon.
Az önmagát is fenyegetve érző Oroszország az „utolsó védvonalnak" tekinti a közép-ázsiai szovjet utódállamokat. Közülük Kazahsztánban, Kirgizisztánban és Tádzsikisztánban katonai bázisokat tart fenn. A térség befolyásolásáért kemény vetélkedés folyik Moszkva, Washington és Peking között. Míg Kína gazdasági lépésekkel igyekszik megvetni a lábát a térségben, addig Oroszország – a biztonsági kérdéseket előtérbe helyezve – a szovjet korszakból örökölt szálakat próbálja megtartani és erősíteni.
Az USA szemében az afganisztáni beavatkozás idején értékelődtek fel ezek az országok, majd Moszkva és a Nyugat szembenállása miatt új szerepet is kaptak – fejtegette Andrej Szerenko. Szerinte John Kerry amerikai külügyminiszter november eleji, mind az öt közép-ázsiai volt szovjet köztársaságot érintő körutazása jelzi: Washington a térségbeli befolyásának növelésével Oroszországot is gyengíteni akarja.
