Semmi különleges nem volt abban a kis kambodzsai étteremben, amelyre péntek esti átfogó támadássorozatuk keretében lecsaptak a terroristák, és ahol a Libération szerint a száznál is több párizsi halálos áldozat közül 14-en vesztették életüket. A vendéglő a helyiek és a turisták által egyaránt kedvelt Saint Martin csatornától száz méterre várta a vacsorázókat, és ha az ember ott akart enni, korán kellett érkeznie, mert a hely állandóan tele volt. A környéken számon tartották, hogy jól főznek, de más különlegessége nem volt. A budapesti bulinegyedben is van már több hasonló, távoli népek ételeit kínáló étkezde: letisztult, fényes, sok üveg felülettel. A vendégtérből látni a konyhán dolgozókat. 2012 nyarán egy Párizsban élő barátommal vacsoráztunk itt. Ültünk a bárszékeken, mert a belső térben minden asztal magasított volt, körülöttünk pedig épp oly színes volt a társaság, mint amilyen a francia főváros.
Próbálom megérteni, miért választhatták ki a terroristák pénteki vérengzésük egyik helyszínének a Le Petit Cambodge aprócska éttermét, de semmilyen érthető magyarázatot nem találok. Ez a hely nem volt szimbólum. Nem volt benne semmi amerikai, francia is kevés. Nem volt keresztény, zsidó vagy éppen síita muzulmán. Nem látogatta egy etnikai csoport, vagy egy politikai közösség. A jó étel és a kiszolgálás kötötte össze, mást én nem láttam, és aligha végeztek a terroristák nálam alaposabb analízist. Ők talán csak arra figyeltek, hogy az étterem egy sarkon állt, és a szemben kezdődő hatalmas kórházkomplexum miatt volt tér az aljas tett végrehajtására.
A Le Petit Cambodge nem volt semminek sem szimbóluma 2015. november 13-ig. Ezen a péntek estén azonban jelentése megváltozott. A terroristák azt akarják, hogy mindenütt és mindenkitől féljünk. Az üzenetük épp az, hogy már nem keresik a gyűlölt újság szerkesztőségét vagy az izraelita érdekeltségeket. Életünket vették célkeresztbe, és mi alig tudunk védekezni, mert ha a Le Petit Cambodge célponttá válik, akkor nincs hely, ami biztonságos maradna.
