Államfői eskütételét követő beszédében Porosenko különös figyelmet szentelt a Moszkva-barát keleti régiónak. Az ott élőkhöz címzett szavait az ukránról orosz nyelvre váltva mondta el. A lehető leghamarabb elutazik a térségbe, mégpedig a béke üzenetével – hangoztatta. Egyebek között a hatalom decentralizálását, az orosz nyelv szabad használatát, a régió hagyományainak tiszteletét ígérte, és azt, hogy az Európai Unióval közösen kidolgozott program alapján új munkahelyeket hoznak létre, lehetőséget teremtenek a térség gazdaságának felélesztésére. Ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy „banditákkal nem tárgyalnak", és – mivel a helyhatóságok jelenlegi tagjai már „senkit sem képviselnek" – rendkívüli regionális választások kiírását tervezi.
|
Egy oroszbarát szeparatista Ukrajna címerét távolítja el Luhanszkban
Shamil Zhumatov / Reuters |
A milliárdos csokigyárosból lett, 48 éves elnök a már múlt heti, európai tárgyalásain kilátásba helyezett béketerve keretében fegyverletételre szólított fel. Büntetlenséget ajánlott azoknak a szeparatistáknak, akik nem vettek részt bűncselekményekben és nem is pénzelték azokat. A harcok Oroszországból érkezett résztvevőinek a távozásra ellenőrzött folyosót, a kelet-ukrajnaiaknak békés párbeszédet ígért.
„A Krím ukrán és ukrán is lesz" – hangoztatta ugyanakkor Porosenko. Azt is kijelentette, hogy Ukrajna egységes állam marad, vagyis nemet mondott a föderális berendezkedést szorgalmazó javaslatokra. Noha néhány éve ő maga is ilyen visszaélések gyanújába keveredett, az államfő most hadat üzent a korrupciónak, és paktumot ajánlott, amelynek értelmében „a hivatalnokok nem fogadnak el, az emberek pedig nem adnak". Beszédében hangsúlyos elem volt Kijev európai integrációja: június 27-éig aláírja az EU-társulás gazdasági részét, 2015-ig pedig szeretné elérni, hogy az ukrán állampolgárok vízum nélkül utazhassanak be az unió területére.
Vlagyimir Putyin orosz elnök viszont arra figyelmeztetett, hogy Kijev és az EU társulása, a szabadkereskedelmi övezet létrejötte esetén Oroszország – a saját piacának védelmében – vámmal sújtja az Ukrajnából érkező termékeket. A területén dolgozó ukrán állampolgárok alkalmazási feltételeit is megváltoztathatja.
A kelet-ukrajnai béketerv megvalósítását elősegíteni hivatott háromoldalú, a berlini ukrán és a kijevi orosz nagykövetből, valamint az EBESZ képviselőjéből álló összekötőcsoport már vasárnap megtartotta első ülését, és Porosenko elképzelései szerint minden nap dolgozik majd. Az államfő várhatóan a saját, megbízható embereit állítja majd a program szempontjából kulcsfontosságú, az elnöki kinevezési jogkörbe tartozó védelmi és külügyminiszteri posztokra.
|
Ortodoxok imádkoznak békéért Luhanszkban
Shamil Zhumatov / Reuters |
Kétségessé teszi azonban az államfői kezdeményezés sikerét a kelet-ukrajnai lázadók vezetőinek reakciója. Nem hajlandók letenni a fegyvert, folytatják a mozgósítást – közölték. Továbbra is kérdéses, hogy Moszkva képes és kész lesz-e rávenni őket a békeajánlat elfogadására. Putyin pénteken, a normandiai partraszállás emlékünnepségén előre nem tervezett rövid megbeszélést tartott Porosenkóval, amiről azt mondta, hogy érintették a helyzet rendezésének fő kérdéseit, valamint a gazdasági kapcsolatokat, és „összességében helyesnek" nevezte az ukrán elnök hozzáállását. Kijevben az eszmecsere nyomán arra számítanak, hogy Moszkvában visszavonják a márciusi, parlamenti határozatot, amely lehetőséget adott az orosz elnöknek a fegyveres erők bevetésére Ukrajnában. Azt is várják, hogy Oroszország bekapcsolódik a rendezési tervről zajló egyeztetésekbe (ami a közvetítőcsoport keretében meg is történt), és közös lépéseket terveznek a határ lezárására a konfliktusövezetben. Ukrán közlések szerint rendszeresen fegyverek és fegyveresek érkeznek orosz területről a kelet-ukrajnai lázadók támogatására.
Putyin ez utóbbi kérdésben is gesztust tett az új ukrán államfőnek: utasítást adott az ukrán határ őrizetének megerősítésére. Az orosz elnök álláspontjának „puhulását" egy moszkvai elemző már az államfőnek azzal a kijelentésével is összefüggésbe hozta, amely szerint – ha a helyi népszavazás így dönt – nem látja akadályát annak, hogy Volgográdot visszakereszteljék Sztálingrádra. Gleb Pavlovszkij politológus a Nyezaviszimaja Gazeta napilapnak úgy vélte, hogy, mivel a függetlenségre törő kelet-ukrajnai régióból várhatóan nem lesz Új-Oroszország, Putyin a város átnevezésével akarja kárpótolni az orosz közvélemény birodalmi vágyaktól fűtött, új győzelmekre vágyó részét.
