Ez a pletyka is oka lehetett a betétesek rohamának. A bankot a kormány gyorsan állami ellenőrzés alá vonta. Most minden bizonnyal államosítani is fogja, miután kiderült, hogy a rossz kihelyezések miatt 3,5 milliárd leva (2,4 milliárd dollár) a hiány.
A BSZP kisebbségi pártként kormányzott, koalícióban a török–muzulmán kisebbség pártjával, a DPSZ-szel (Mozgalom a Jogokért és a Szabadságért). De a kormányzáshoz szükségük volt a szélsőjobboldali, rasszista Ataka (Támadás) párt támogatására. Ez eleve kétségessé tette a koalíciót, sok jó érzésű embert elfordított tőlük.
Ráadásul kinevezték a belbiztonsági titkosszolgálat vezetőjévé Deljan Peevszkit, a DPSZ listáján a parlamentbe jutott kétes múltú médiamágnást. A kinevezés után tüntetéssorozat követelte az oligarchamentes, korrupciómentes közéletet. A BSZP-t több politikus elhagyta, Georgi Parvanov volt szocialista államfő is konkurens mozgalmat alakított.
A BSZP elnöke, a 48 éves Szergej Sztanisev sokáig állta a támadásokat. Sztanisev tizennégy éve lett pártelnök. Ennek az időszaknak a sikere Bulgária EU-tagsága volt, Romániával együtt 2007-ben vették fel a balkáni államot.
Az uniós tagság azonban nem hozta meg a várt változásokat. Az unió szervei is ráébredtek, hogy képtelenek kezelni a balkáni korrupciót és a szervezett bűnözést. Ezzel együtt – talán biztatásként – Sztanisevet elnökévé választotta az Európai Szocialisták Pártja.
Ehhez a poszthoz ragaszkodik is, a BSZP elnökségéről azonban leköszön a július kongresszuson. Döntését azzal indokolta, hogy teendői most Brüsszelbe hívják. Ezért a szófiai képviselőséget EP-képviselőséggel cserélte fel. Pályázott volna egy brüsszeli biztosi állásra is, de erről most nem hallani. Feltehetően megüzenték neki, hogy nem szívesen fogadnák, és az EP-ben akár elutasításra is számíthatna.
Nehéz megállapítani, hogy a bolgár politikai szférának mely szelete van nagyobb válságban. A jelek szerint az őszi választásokra a jobboldal és a baloldal is meggyengülve készül. Egyedül a DPSZ tartja magát, etnikai-vallási tábora fegyelmezetten reá szavaz. Sztanisev végül is a romlott politizálás egyik megszemélyesítője lett. Irányítása alatt a BSZP a jobbközép GERB párttal folytatott birkózásra összpontosított, és sem az ország mély szociális problémáira, sem a korrupcióra nem talált választ.
A bankpánik is ennek a politikai tehetetlenségnek volt a jele, Sztanisev ezért volt kénytelen háttérbe vonulni. Kijelölte utódját Dragomir Sztojnev gazdasági miniszter személyében. Hogy van-e akkora befolyása, hogy ezt keresztülvigye, az kérdéses. Több jelölt is próbálkozik az elnöki poszt megszerzésével. A bolgár szocialisták (és velük a jobbközép) nagy kudarca a végsőkig elvtelen populisták sikere a legutóbbi EP-választáson. Nikolaj Barekov tévés műsorvezető Cenzúra nélküli Bulgária (BBC) pártja több mint tíz százalékot kapott.
Ez már nem az első eset, hogy a bolgárok egy a semmiből felbukkant politikai megváltóra szavaznak. Ilyen volt az emigrációból visszatért excár, II. Simeon vagy a GERB-et alapító, tűzoltótisztből lett rendőrtábornok, Bojko Boriszov. Most Barekov állt elő, aki nem röstelli, hogy nincsenek elvei. Lehet, hogy ezzel nem is válik ki túlságosan a politikusválasztékból.
