galéria megtekintése

„Azt hittük, csak a villamos után rohannak” – hajszálon múlt, hogy túlélte Nizzát az MSZP szóvivője

22 komment


Batka Zoltán
NOL

Néhány másodpercen és száz méteren múlt, hogy a Magyar Szocialista Párt szóvivője, Budai Bernadett és egy negyvenöt fős magyar turistacsoport elkerülte a merényletet. A szóvivőt hazafelé a buszon értük el telefonon.

„Úgy terveztük, hogy megnézzük a tűzijátékot és utána a nyaralás végeztével indulunk vissza Magyarországra. Mi a tengerparton néztük a tűzijátékot hatan, majd amikor vége lett, innen mentünk vissza a turistabuszhoz. Ehhez át kellett mennünk azon a tengerparti sétányon, a Promenade des Anglais-n. 

Mi keresztül tudtunk menni a sétányon, éppen beértünk egy kisebb utcába. A tűzijáték után fiatal srácok petárdákat durrogtattak. Így utólag nem tudjuk, hogy a durranásokból mi volt a petárda és melyek voltak már a merénylő által leadott a lövések.

Olyan tizenöt másodperc telhetett el, hogy elhagytuk a sétányt, amikor az emberek az emberek rohanni és lehagytak bennünket. Az első pillanatban azt hittük, hogy csak a villamos után rohannak, nagyon hamar világossá lett, hogy valami másról van szó, rengetegen szaladtak, kiabáltak. Nagyon hamar pánikhangulat tört ki. Én még soha sem voltam hasonló helyzetben, elmondhatom, hogy rendkívül gyorsan átterjed a pánik egyik emberről a másikra, ránk is.

 

Mi is elkezdtünk rohanni. Lehetett érezni, hogy nem egyszerűen arról van szó, hogy valaki rossz helyen petárdázott, hanem annál sokkal nagyobb a baj. Ahhoz túl nagy volt az emberáradat. 

Fotó: Amit Dave / Reuters

Ezután beértünk a Massena térre, amit utána lezártak. Ott megy a villamos, amire rengetegen szállt fel, mi sem fértünk fel rá. Azonban a villamost leállították. A negyvenöt fős magyar csoportból volt olyan, aki felszállt a villamosra és ottragadt. Nekik francia nyelven mondták el, hogy mi történt, amit persze ők nem értettek.

Bennünk ösztönösen az volt, hogy el kell menni a nagy terekről és kis utcákból mert ott biztonságosabb. De ez csak úgy jött, akkor még nem tudtuk, hogy terrortámadásról van szó. Igaz, mi is arra gondoltunk az eltelt évek, hónapok történései után, hogy terrortámadás történhetett, ám tudni nem tudtuk semmit sem biztosan. 

Akkor hatan voltunk, próbáltunk együtt maradi. Volt egy nyolcéves kislány, akit próbáltunk megnyugtatni amennyire csak lehetett, egy másik útitársunk elesett és felhorzsolta a könyökét egy útpadkában. Sikerült elhagyni a Massena teret. Akkor már jöttek velünk szembe velünk a tűzoltók és a katonák. A katonák sorfalban jöttek, átengedték a tömeget, de érezni lehetett, hogy folyamatosan pásztázzák őket. Mi strandpapucsos turisták voltunk, így minket tovább engedtek, mi pedig tovább futottunk.

Nagy nehezen visszaértünk a buszhoz. Ott már volt internet, onnan tudtuk meg, hogy terrortámadás történt, ám akkor még úgy tudtuk, hogy csak tíz halott volt. Végül háromnegyed órát vártunk a többi társunkra, majd később is órákig tartott Nizzából, majd Franciaországból kijutni.”

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.