A sztorit a Századvég Gazdaságkutató Zrt. tulajdonában álló Napi Gazdaság robbantotta ki, azt állítva elsőoldalas címében, hogy „Amerikai cégek ellen vizsgálódik a NAV". Az üzleti napilap egyedül a Norvég Civil Alap pénzeit kezelő Ökotárs Alapítványt nevezte meg, és azt vélelmezte, hogy az amerikai szankció válasz a magyar lépésekre.
Az USA budapesti nagykövetségének ügyvivője, André Goodfriend tegnapi sajtóértekezletén hibásnak nevezte az újság sztoriját. Szerinte ők a George W. Bush elnök által 2004 januárjában aláírt 7750-es számú proklamáció és a 2004. január 12-i kleptokrácia-ellenes klauzula alapján jártak el. Eszerint a beutazás megtagadásával sújthatók azok a külföldi kormányzati vagy üzleti személyek – és, ha hasznot húztak a korrupcióból, akkor munkatársaik és családtagjaik –, akik az amerikai nemzeti érdekeket sértő, korrupciós ügyekbe keveredtek.
Lapunknak Washingtonban nyilatkozó amerikai szakértők szerint a 7750-es proklamációval kapcsolatban homályos a gyakorlat: gyanú esetén nincsenek meghallgatások, az eljárás alá vont személyekkel csak utólag közlik a tilalmat. Nevüket sosem hozzák nyilvánosságra, amit vízumügyekben törvény ír elő.
A döntés az amerikai külügyminiszter, jelen esetben John Kerry kezében van, aki az elnök nemzetbiztonsági apparátusának illetékeseivel összhangban határoz a kitiltandók listájáról. Az érintettek utólag megkísérelhetik tisztázni magukat és vízumot kérni. A most szóban forgó személyekkel szóban, illetve, ha nem jöttek be az amerikai konzulátusra, levélben közölték a szankciót. Aki nem kapott ilyen tájékoztatást, az értelemszerűen szabadon utazhat az Egyesült Államokba.
André Goodfriend a múlt héten kért sürgős találkozót Magyar Levente külgazdasági és külügyi államtitkártól, akit tájékoztatott a lépésről. Hétfőn már a miniszter, Szijjártó Péter kért találkozót a diplomatától, akit tegnap délután újra bekérettek a KKM-be, ahol megint Magyar Leventével tekintette át a helyzetet. Az ügyvivő a magyar fél – majd a sajtó – ismételt kérésére sem árulta el, pontosan milyen esetekről van szó.
Azt mondta, hogy a magyar hatóságoknak az egyéb forrásokból rendelkezésükre álló információ alapján kell eljárniuk, s utalt például a NAV egyes volt munkatársainak közelmúltbeli nyilatkozataira. Arra a kérdésre, hogy miért éppen most léptek, Goodfriend azt felelte, hogy az eljárás nagyjából egy hónapja folyik, s most sem ők tárták a nyilvánosság elé a történteket. A maguk részéről remélik, hogy a magyar kormány fellép a korrupció ellen, s ők ebben készek közreműködni. A KKM közleménye szerint mind Magyarországnak, mind az Egyesült Államoknak az az érdeke, hogy a vizsgálatokat alaposan, átláthatóan és a törvényeknek megfelelően folytassák le. A kétoldalú tárgyalások a jövő héten Washingtonban folytatódhatnak, ahol Szijjártó Péter tehet kísérletet a helyzet tisztázására.
Washingtoni forrásaink szerint az amerikai külpolitika 2-3 hónapja kezdett ismét jobban figyelni régiónkra. Magyarország a paksi bővítésre Oroszországtól felvett 10 milliárd eurós kölcsönnel Vlagyimir Putyin első számú térségbeli szövetségesévé lépett elő, ám ez még nem lett volna ok a csatabárd kiásására. Az Ukrajna elleni agresszió miatt Oroszországgal szemben életbe léptetett szankciókat bíráló országok közül nem véletlenül Magyarországon statuálnak példát: az Orbán-kormánynak kivételesen rossz a híre, és az EP-választások után európai pártfogói is végleg elfogytak. Washington feltehetően meg akarja akadályozni, hogy Budapest példáját követve Pozsony és Prága is a nyugati egység megbontójává váljon.
