galéria megtekintése

Titkolják a földgáz-alkukat

Az írás a Népszabadság
2014. 10. 17. számában
jelent meg.


Marnitz István
Népszabadság

Akár 2020-ig is kihúzhatjuk új hosszú távú orosz gázszerződés nélkül – vélekednek kormányközeli forrásaink. Az orosz féllel megkötött, 1996 óta érvényes, az elmúlt évtizedek hazai gázbehozatalának alapjául szolgáló megállapodás jövőre jár le. Ennek okán időről időre felmerül a kérdés, mikor kötünk újat. Annál is inkább, mert a lejárat előtt egy évvel a környező országok zömének zsebében már ott lapult a megújított papír.

Magyarországon azonban mindeddig nem tudni arról, hogy a két fél érdemben akár csak el is kezdte volna a tárgyalásokat, noha Orbán Viktor kormányfő tett jó pár határozottan kedves gesztust a Gazprom felé. Talán az utolsó óra okán is, de az iparágban egyre erőteljesebben hallani, hogy semmiről nem maradtunk le, sőt, a szerződés jövő júliusi lejártakor egyáltalán nem is szükséges újat kötni. Az elmúlt hónapokban-években ugyanis állítólag sikerült megállapodnunk abban, hogy a korábbi évek során az alacsony kereslet miatt át nem vett gázmennyiségeket később kapjuk meg. A konkrét megállapodásokról sem az orosz fél, sem a magyar állam nem árul el részleteket.

Kapaszkodnak a magas tarifákba
Kapaszkodnak a magas tarifákba
Eduard Korniyenko / Reuters

Az elmúlt években dollármilliárdos nagyságrendű, parázs vitákat folytatott a Gazprom az ügyben európai vevőivel – különösképp az akkor még a magyar rendszert is irányító E.ON-nal –, mi legyen a képlet alapján mindenképp átveendő mennyiségekkel, amelyekre a csökkenő kereslet és az enyhe telek miatt egyszerűen nem volt szükségük a vevőknek. A szerződés take-or-pay kitétele szerint ugyanis egy adott minimummennyiséget a vevőnek akkor is ki kell fizetnie, ha arra nem tart igényt. A korábbi évek során az E.ON ez ügyben középutas megoldásban állapodott meg a mindvégig nagyon keményen tárgyaló Gazprommal.

 

Arról, hogy pontosan mekkora az az át nem vett mennyiség, amennyit 2015. július 1. után a jelenleg élő szerződés alapján megkaphatunk, nem tudni pontos adatokat, de tény: a korábban szakértők által erre az időszakra becsült évi 18 milliárd köbméteres fogyasztás helyett az ország gázfelhasználása – a csúcshoz képest négymilliárdos visszaesést mutatva – ma nem éri el a tízmilliárd köbmétert. Tehát akár jelentős mennyiségekről is szó lehet. Olyannyira, hogy forrásunk úgy vélte: az átvétel 2018 utánra is átnyúlhat.

Már csak az a kérdés, hogy ez alatt mennyiért kapjuk a gázt. Ha nem születik erről valamiféle új egyezség, akár maradhat a jelenlegi árképlet is. Magyarország és Oroszország között még sosem volt ilyen szoros a gázipari együttműködés: a Gazprom még a gázának hazai bértárolásáért is fizet a magyar államnak, amire korábban sosem volt példa. Ez még tovább lágyíthatja a – nyilván közvetlen Kreml-irányítás alatt álló – Gazprom szívét. Ugyanakkor az át nem vett mennyiségekről kötött szerződéshosszabbítás magyar és nem orosz érdek. Tehát egy ilyen megoldás okozna némi presztízsveszteséget a környező országokkal további hosszú évtizedekre sikeresen leszerződött Gazpromnak.

Az említett take-or-pay kitétel egyébként ma komoly kockázatot jelent. A magyar–orosz gázszerződést birtokló központi nagykereskedőt és a gáztárolókat tavaly megvásárló állami MVM bírósági döntésre ugyan, de közzétette, hogy volt olyan értékbecslő, amely e kockázatok miatt a gáznagykereskedő értékét majdnem mínusz ezermilliárd forintra tette. Az, hogy az MVM – részben közvetlen költségvetési pénzből – mégis fizetett a két E.ON-os cégért közel háromszázmilliárd forintot, felvethet büntetőjogi kérdéseket. Kormányközeli forrásaink szerint viszont az E.ON, majd később az MVM sikeres tárgyalásokat folytatott a kötelező átvételi mennyiségről, s bár a részletek nem ismertek, állítják: eddig egyetlen át nem vett köbméter gázt sem kellett kifizetnünk az oroszoknak, és ennek esélye a jövőre nézve is egyre csökken. A sok oldalról szorongatott Gazprom ugyanis megengedőbbé vált.

Még abba is belement, hogy a magyar–orosz gázszerződésben az ár egy része – ismereteink szerint harmada – a szerződéses számításnál kedvezőbb árszintet jelentő tőzsdei ár szerint alakuljon. Ez utóbbi engedmény ma már a múlt, ugyanis a fennmaradó kétharmad ára októbertől információk szerint nagyon jelentősen nőtt. Beszédes, hogy a paksi atomerőmű bővítéséről úgymond az Oroszországtól való függetlenedésünk jegyében kötött magyar–orosz szerződés kapcsán a Gazprom nem nyilvánított ellenvéleményt, noha a lépés a magyar gázfogyasztás visszafogását célozta.

Magyarország elvileg szintén a Gazprommal szembeni tárgyalási pozíciói erősítése végett épít negyvenmilliárd forintért olyan gázvezetéket Magyarország és Szlovákia között, amelyre eddig semminemű piaci érdeklődés nem mutatkozott, ellenben elvi lehetőséget teremt az orosztól eltérő forrású (például norvég vagy a lengyel tengerpartokon kirakodott) gáz megvásárlására. Ez ugyanakkor – különösen az érte kifizetett jelentős állami summa tükrében – egyelőre inkább hat üres fenyegetésként, semmint az orosz beszállításra vonatkozó tényleges veszélyként.

18 MILLIÁRD

A Magyar gázfogyasztást korábban 18 milliárd köbméterre becsülték, amikor megköttetett a gázszerződés, ám ma nem éri el a tízmilliárdot sem. A csúcs pedig 14 milliárd közelében volt, ami azt jelenti: minden évben legalább négymilliárddal az előrejelzés alatt voltunk.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.