Alighanem azzal is üzenni próbáltak, hogy a sajtótájékoztatón a görög és az orosz lobogó közé egy EU-zászlót helyeztek el. E díszlet előtt fejtegette az athéni Sziriza-kormány vezetője, hogy Görögország szuverén állam, amelynek joga van sokoldalú külpolitikát folytatni (értsd: Oroszországgal együttműködni) – aztán gyorsan hozzátette, hogy tiszteletben tartja a nemzetközi szervezetekben rá háruló kötelezettségeket (vagyis nem fúrja meg a közös EU- és NATO-álláspontot).
– A görög fél nem kért segítséget – válaszolta Putyin a legtöbbeket érdeklő kérdésre: Görögország vajon orosz kölcsönnel próbálja-e kiváltani az EU/IMF-hitelt? Hozzáfűzte ugyanakkor, hogy a jövőbeni orosz–görög projektekből hasznot húzhat Athén, és ez segíthet neki az adósságtörlesztésben. Putyin megerősítette, hogy a görögországi privatizációban részt akarnak venni orosz cégek is, amelyek remélhetőleg egyenlő elbánásban részesülnek majd az ajánlattételi szakasznál.
Moszkvát óvatosságra inti:
- gazdasági nehézségek, az idén négyszázalékos csökkenés várható;
- estek az olaj- és a gázárak, jelentősen csökkent a devizatartalék;
- az EU-tagállamok megosztása tovább élezi a konfliktust.
Feloldja-e Oroszország az élelmiszer-embargót egyes EU-tagállamok (elsősorban Görögország, Ciprus és Magyarország) esetében? – ez volt a Ciprasz-látogatás másik nagy kérdése. Az orosz elnök ravasz választ adott: megérti, hogy Görögországnak is meg kellett szavaznia az EU-szankciókat, amelyek miatt Moszkva kénytelen volt ellenintézkedéseket bevezetni (megtiltva az európai élelmiszerek behozatalát).
Athént óvatosságra inti:
- EU- és NATO-tagság, erős kötődés a Nyugathoz;
- ha megvétózza a szankciókat, politikailag elszigetelődik, és nem kap több pénzügyi támogatást;
- túlságosan eladósodott, Oroszország nem tudná „kivásárolni”.
E téren azonban egyetlen uniós tagállammal sem tehet kivételt, közölte Putyin, majd – miként tette azt februári budapesti látogatásán is – hozzátette: közös agráripari vállalatok alapításával enyhíteni lehetne a gondokon.
|
„Beköszöntött a tavasz”
Alexander Zemlianichenko / Reuters |
A gyakorlatban ez olyasmit jelenthetne, hogy a görög gyümölcsöket és zöldségeket közös orosz–görög cégek bevihetnék az orosz piacra.
– Beköszöntött a tavasz Moszkvában, és tavasz van a görög–orosz kapcsolatokban is
– mondta mosolyogva Alekszisz Ciprasz. Tény, hogy a két országot összeköti az ortodox vallás, és szorosak a politikai kapcsolatok is. Az athéni kormány máig nem ismerte el például Koszovó függetlenségét, amivel kivívta az orosz diplomácia tetszését. „Görögország EU-tagállamként híd lehet a Nyugat és Oroszország között” – nyilatkozta Ciprasz a TASZSZ orosz hírügynökségnek. Csakhogy a túl szoros viszonynak mindkét oldalon vannak akadályai.
