A jaizidiek eddig 36 244 amerikai katonai élelmiszer-fejadagot és 25 ezer liter ivóvizet kaptak. Egy-egy napi fejadagban 2200 kalóriányi élelem van. Két fogás – lencsefőzelék vagy rizs babbal –, mellette sós keksz és kenyér, amihez aztán jár még mogyoróvaj és lekvár, mazsola és gyümölcs. A menekültek kapnak evőeszközt és szalvétát is – derül ki a Pentagon által nyilvánosságra hozott dokumentumokból.
Az USA nem csak a segélyek szállítását, de a dróntámadásokat is folytatta szombaton. Az iraki hírügynökség jelentése szerint Kirkuk városától délre voltak összecsapások, a kurd katonák, a pesmergák visszaverték a szélsőséges milícia támadását. A hírügynökség arról számolt be, hogy az iszlám radikálisok súlyos veszteségeket szenvedtek - írja a hirado.hu.
A hírt órákkal azután közölték, hogy az Egyesült Államok légicsapásokat indított a szunnita szélsőséges Iszlám Állam (IS) ellen. Az IS nemrég újabb területeket foglalt Észak-Irakban és veszélyezteti a Erbíl városát, így a kurd olajmezőkön dolgozó amerikai és brit munkásokat is.
Egy New York Timesnak adott interjúban Barack Obama amerikai elnök úgy nyilatkozott, az Egyesült Államok nem fogja hagyni, hogy az IS egy dzsihadista kalifátust hasítson ki magának Irakból és Szíriából. Ez gyakorlatilag megtörtént, néhány héttel azután, hogy a szunnita szélsőségesek június 8-án Moszulban offenzívát indítottak, a kalifátust is kikiáltották, a nevüket pedig Iraki és Levantei Iszlám Államról (ISIS) Iszlám Államra rövidítették. Vezetőjük, a kalifává emelkedő Abu Bakr al-Bagdadi a világ minden muzulmánját ennek a kalifátusnak a támogatására szólította fel.
Az USA folyamatosan nyomást gyakorol az iraki vezetőkre, hogy alakítsanak egységkormányt, amely képes fellépni az IS ellen. „Valamennyi időn át visszaszoríthatjuk az IS-t, de abban a pillanatban, hogy felhagyunk a légitámadásokkal, visszajönnek" – mondta az amerikai elnök, aki szerint Irakban nincs gyors megoldás.
Pénteken az első amerikai légicsapásban két 227 kilogrammos bombát dobtak le az IS tüzérségi állásaira. Később a Pentagon megerősítette, hogy a támadásoknak lesz második és harmadik hulláma is.
Barack Obama amerikai elnök nem tűzött ki konkrét határidőt az iraki légicsapások befejezéshez - közölte pénteken Washingtonban Josh Earnest, a Fehér Ház szóvivője.
Earnest szerint a légicsapások elrendelése az iraki katonai helyzettől függ majd, attól, hogy fenyegeti-e veszély az amerikaiakat, vagy hogy szükség van-e a kurd, vagy az iraki biztonsági erők támogatására - írja a hirado.hu.
A szóvivő hangsúlyozta, hogy a korlátozott amerikai katonai fellépésre vonatkozó elnöki döntés a jövőben kiterjedhet arra is, hogy az Egyesült Államok nagyobb katonai támogatást nyújtson az iraki erőknek, ha a közel-keleti országban egy új, befogadó kormány alakul. Irakban az áprilisi választások óta még mindig nem alakult meg az új kormány. Ugyanakkor ez a segítségnyújtás nem lesz "elhúzódó" és nem terjedhet ki amerikai csapatok újbóli Irakba küldésére - mondta.
A segélyezésben egy teherszállító repülőgéppel beszálltak a britek is, de a légicsapások kizárólag amerikai művelet részét képezték, London csak a humanitárius segélyezésre koncentrált. Egy jövőbeli brit beavatkozás nem kizárt, de ez várhatóan még a hétvégén sem kerül a parlament elé.
A korábbi amerikai diplomata, Peter Galbraith, aki a kurd kormány tanácsadója volt, azt mondta, hogy az amerikai légicsapások magabiztosságot adnak a kurdoknak. Arra is felhatalmazza őket, hogy átcsoportosíthassák erőiket. Nem kell annyira a főváros védelmére koncentrálniuk.
A Reuters szerint Núri al-Maliki iraki kormányfő pénteken egy repülőnyi lőszert küldött Erbílbe. Maliki korábban elrendelte, hogy a légierő támogassa a kurd harcosokat az IS ellen.
Joe Biden amerikai alelnök pénteken felhívta az iraki elnököt Fuad Masszúmot, hogy hangsúlyozza, mekkora szükség van egy egységes iraki kormány meglétére, ami kisebbíthetné a dzsihádisták jelentette fenyegetettséget.
