galéria megtekintése

Akármi történik, a magyarok veszítenek

Elbúcsúzhatnak a szociális juttatásaik egy részétől a Nagy-Britanniában dolgozó magyarok, ha a június 23-i brit népszavazáson győznek az EU-tagság hívei. Jóval többet veszítenének, ha a referendumon a kilépés hívei kerülnének többségbe.

Sikerül-e Nagy-Britanniát az ­Európai Unióban tartani? – ez volt a tétje az EU-csúcsnak. Mivel a súlyos következményekkel járó szakítást valamennyi tagállam szeretné elkerülni, kölcsönös engedményeket kellett tenniük. Az egyezséget végül mindenki győzelemként értékelte, még ha a hónapokig tartó alkudozásban többet is veszített, mint amennyire fel volt készülve.

Kolbászkínálat egy londoni lengyel hentesnél. Erősen fontban számolnak
Kolbászkínálat egy londoni lengyel hentesnél. Erősen fontban számolnak
Neil Hall / Reuters

Térségbeli partnereivel egyetemben Magyarország sem tudta elkerülni, hogy ne áldozza fel a szigetországban dolgozó munkavállalóinak járó szociális juttatások egy részét a megegyezésért cserébe. Bár minden statisztika arról árulkodik, hogy a kint dolgozó magyarok és más uniós polgárok nem „megcsapolják", hanem gazdagítják a brit kincstárat, David Cameron kormányfő úgy ítélte meg: csak bizonyos juttatások szigorításával tudja leszerelni az olcsó külföldi munkaerő rémével riogatott honfitársainak aggodalmát.

 

A több százezer munkavállalót Nagy-Britanniába „küldő" kelet-közép-európai tagállamok elfogadták az érvelést, de már a tárgyalások korai szakaszában világossá tették Cameron számára, hogy meglehetősen korlátozottak a lehetőségei, ha a külföldiek kárára akar kedvezni a briteknek. Erre az uniós intézmények vezetői is többször figyelmeztették a Downing Street 10. lakóját, aki kénytelen volt lemondani arról a kezdeti követeléséről, hogy a „migránsoknak" titulált EU-polgároktól végérvényesen megtagadjanak egyes szociális ellátásokat.

A brit kormányfő ugyan elérte, hogy megvonhassanak tőlük adókedvezményeket, a visegrádi négyek mögé felsorakozók viszont kiharcolták, hogy ezt csak rendkívül indokolt esetben és korlátozott ideig alkalmazhassák. Cameron sikere, hogy véget vethet a brit családi pótlék exportjának, a ­„keleti blokké", hogy a jelenleg is ott dolgozók ese­tében erre csak 2020-tól lesz mód teljes mértékben. A juttatás indexálásának – magyarul: csökkentésének – az ötlete viszont megtetszett többi nyugat-európai tagállamnak. Ez mindenképpen ­rossz hír a magyar és a többi külföldi munkavállalónak, különösen azoknak, akik ingázókként keresik a kenyerüket. A szigetországban ezután munkát vállaló magyarok rosszabbul járnak, mint a jelenlegiek, a már ott dolgozók fokozatosan elveszítik a hazainál jóval magasabb családi pótlékukat, ha a gyerekeiket otthon hagyták. A szigorítások nem hoznak sokat a britek konyhájára, és nem fogják eltántorítani a kivándorlástól az arra készülődőket.

A Cameronnak felkínált uniós engedmények közül kétségtelenül a visegrádi országokat és a szomszédaikat sújtó megszorítások a legfájdalmasabbak,

hiszen sem Brüsszel és London szerződéses kapcsolatainak a lazításáról, sem a valutaunió döntéshozatalának befolyásolására adott uniós garanciákról szóló egyezség nem megy a belgák vagy a franciák zsebére. Orbán Viktor mégis kénytelen volt engedni a brit zsarolásnak. Ha megállapodás híján Cameron átáll a Brexit, az ­EU-ból való kilépés híveinek a táborába, akkor a nyári referendumon nemcsak a szociális ellátásnak, hanem a szabad munkavállalásnak is lőttek Nagy-Britanniában.

Mit jelent a megállapodás?

Szuverenitás A tagállamok elismerik, hogy Nagy-Britannia „különleges helyzetének” megfele­lően nem vesz részt az EU fokozottabb politikai integrációjában. Főként belga követelésre a „kívülállás” lehetőségét más tagországok számára nem kínálja fel a megállapodás szövege. A nemzeti parlamentek a jövőben „piros lapot” mutathatnak fel az Európai Bizottságnak, vagyis többségi döntéssel megakadályozhatnak egy-egy jogalkotási javaslatot.

Gazdasági kormányzás Az eurózónán kívüli országok vétót nem, de nagyobb beleszólást kaphatnak a valutaunió őket is érintő döntéseibe. Ha úgy ítélik meg, hogy érdekeik csorbát szenvednek, összehívhatják az állam- és kormányfők testületét a kérdés megvitatása érdekében.

Szabad munkavállalás Nagy-Britannia indokolt esetben és legfeljebb hét évre felfüggesztheti az új uniós munkavállalóknak járó adókedvezményeket. Az egyes alkalmazottak esetében ez azt jelenti, hogy négy éven át nem vagy csak fokozatosan juthatnak hozzá a kedvezmény teljes összegéhez. Ugyancsak az új munkavállalókra vonatkozik az otthon maradt gyerekek után járó családi pótlék indexálása, amelyet valamennyi EU-tagállamra ki fognak terjeszteni. A már Nagy-Britanniában dolgozó külföldiek jelenlegi juttatását 2020-ig fokozatosan igazítják hozzá a létfenntartás hazai szintjéhez.

Versenyképesség A tagállamok kötelezik magukat az egységes belső piac megerősítésére, az adminisztratív terhek csökkentésére és a szabályozás javítására.

A Nagy-Britannia „különleges státuszáról” szóló lépés inkább szimbolikusnak tekinthető, mivel a britek eddig sem voltak tagjai a schengeni zónának, és az eurót sem tervezték bevezetni. Cameron brüsszeli egyeztetései a szakértő szerint arra voltak jók, hogy a Brexit ellen tudjon kampányolni. – Cameron akcióját belföldi politikai manőverként érdemes kezelni, amelyre támaszkodva a maradás mellett tud érvelni – magyarázta lapunknak Bíró-Nagy András. A Policy Solutions kutatási igazgatója szerint a nemzeti parlamenteknek adott „piros lap” mechanizmus is inkább elméleti lehetőség.

Az elemző megjegyezte, a munkavállalókat érintő változtatások negatívan hatnak a kelet-európaiakra. Elfogadásuk engedménynek számít a kibocsátó országok, így Magyarország részéről is. A kelet-európai országok jelentős engedményt tettek azzal, hogy Nagy-Britannia mellett más országok is élhetnek majd a családi pótlék csökkentésével. A brit költségvetésnek csak kevés megtakarítást jelent a szociális ellátórendszerhez való hozzáférés korlátozása. Cameron ugyanakkor sikerként könyvelte el a megállapodást, vasárnap a BBC televízióban azt mondta: „nagy vívmány”, hogy a külföldi munkavállalók nem a briteknek járó járulékokat kapják majd a jövőben.

A brit miniszterelnök az interjúban megerősítette, hogy a június 23-ra kiírt népszavazáson amellett fog érvelni, hogy Nagy-Britannia az Európai Unió tagja maradjon. Bíró-Nagy szerint fontos kérdés, hogy többévnyi euroszkeptikus retorika után időben jött-e a fordulat Camerontól, s támogatói követik-e a népszavazási kampányban?

Johnson londoni otthona előtt. Kesztyűt dobott Cameronnak
Johnson londoni otthona előtt. Kesztyűt dobott Cameronnak
Peter Nicholls / Reuters

A brit miniszterelnöknek a legnagyobb veszélyt pártja megosztottsága jelentheti. Boris Johnson londoni főpolgármester vasárnap este jelentette be, hogy a Brexit mellett fog kampányolni. A döntés felboríthatja az erőviszonyokat a Konzervatív Pártban, és több tory politikus is szembemehet majd a kormányfővel.

– Ha a britek a kilépés mellett döntenének, Cameron helyzete tarthatatlanná válna, és távozni kényszerülne

– figyelmeztetett Bíró-Nagy a legrosszabb forgatókönyvre. A britek kilépése könnyen jelenthetné Nagy-Britannia végét is, az EU-párti skótok szinte biztosan újabb népszavazást rendeznének a függetlenné válásról, és jó eséllyel szakítanának is Londonnal. 

Ausztria másolna

Támogatná az Ausztriában dolgozó külföldiek családipótlék-juttatásának szigorítását az osztrák kancellár. Werner Faymann a Neue Kronen Zeitung vasárnapi számában megjelent interjújában úgy fogalmazott: „nyitott lenne” egy a britekéhez hasonló szabályozásra.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető