Sem az elkötelezett Orbán-hívőknek, sem a megrögzött Európa-pártiaknak nem könnyű eldönteniük, mit intézett a magyar miniszterelnök a brüsszeli csúcson. Úgyhogy válasszunk más vonatkoztatási pontot: nézzük a dolgot magasabbról, a magyar nemzeti érdekek szemszögéből.
A megállapodás annyiban pozitív, hogy Nagy-Britannia kilépését és az EU szétesését megelőzte. Győzött az az álláspont, hogy a migrációs válságra nem a kevesebb, hanem a több Európa a helyes válasz, ezért azonban minden érintett súlyos kompromisszumokat vállalt. A britek azt, hogy érdemben nem korlátozzák a külföldiek munkavállalását, csak a szociális juttatásaikat.
Magyarország előre besorakozott a britek mögé – hogy mi hasznunk a döntésből, azt egyelőre még a magyar miniszterelnök sem magyarázta el az övéinek, pedig ezt a 300 ezer Nagy-Britanniában dolgozó magyar biztos kíváncsian várja – mindenesetre talán Orbánnak is része volt benne, hogy a Brexit kevésbé tűnik valószínűnek. Európa pedig elfogadta a szigetország újabb (sokadik) különcködését, és vele az EU kétsebességű jövőjét, cserébe az unió egyelőre egyben maradt, és Cameron a júniusi népszavazáson a kilépés ellen lesz, a Munkáspárt pedig eleve így gondolta.
