a bosszúhadjárat sokkal jobban szervezett és alaposabban előkészített, mint a puccs volt.
A katonai műveletek zavarosak és befejezetlenek voltak, sok akciót félbehagytak, még mielőtt tényleg elkezdték volna. Az Erdogan-párt feltételezett belső ellenfeleit viszont kész listák alapján tartóztatják le, távolítják el hivatalukból.
A megtorlás első lépcsője a puccsba keveredett katonák őrizetbe vétele volt. A háromezer letartóztatott katonából negyven tábornok. Köztük van a légierő és több fontos NATO alárendeltségű seregtest, magasabb egység parancsnoka, olyan főtisztek, akik a Törökország keleti határain állomásozó alakulatokat irányítottak. Letartóztatták az Incirlik légitámaszpont parancsnokát is.
|
Romok az ankarai rendőrkapitányságon. Hárommillió közalkalmazottat sújtottak szabadságvesztéssel
Osman Orsal / Reuters |
A szövetséges és a török harci gépek innen felszállva támadják az Iszlám Állam terrorszervezetet Szíriában és Irakban.
A megtorlás fő csapása a bíróságokat, ügyészségeket és a rendőrséget sújtotta. Nyolcezer rendőrt tettek ki állásából, a bírók és ügyészek főtanácsa 2745 bírót és ügyészt fosztott meg hivatalától. Egy alkotmánybíró is van közöttük, de a fellebbviteli bíróság és a legfelsőbb közigazgatási bíróság több talárosa is elvesztette hivatalát. A hivatalvesztés sokaknál letartóztatást is jelent. A Bírók Nemzetközi Szervezetéhez (IAJ) több drámai hangú e-mail érkezett letartóztatásukra váró török bíróktól. Egyikük azt írta: „Csak a munkámat végeztem és bíráltam a kormány igazságüggyel kapcsolatos politikáját. Lehet, hogy többet nem találkozunk."
|
A tömegek még mindig az utcán vannak
Murad Sezer / Reuters |
A letartóztatottakról feltételezik, hogy valamilyen módon kapcsolatban álltak Fethullah Gülen, USA-ban élő iszlám hittudós szervezetével, a Hizmettel. Ezt Erdogan terrorszervezetnek minősítette, amióta gülenistának mondott rendőrök és ügyészek feltárták pártja korrupciós ügyeit. Miközben sokan nehezen elhihetőnek mondják, hogy a hadsereg Gülen utasítására próbálkozott volna hatalomátvétellel, mások óvakodnak kizárni ezt a lehetőséget.
Az is felvetődik, hogy valamilyen Erdogan-ellenes szövetség születhetett az iszlámra épülő államot sürgető gülenisták és ősellenségeik, a világi államot támogató kemalisták között. Az ideiglenes összefogás oka az lehetett, hogy pár nap múlva kellett volna üléseznie a felső parancsnoki beosztások betöltéséről és a nyugdíjazásokról döntő katonai testületnek.
|
Isten ajándéka – mondta a puccskísérletről az elnök
Baz Ratner / Reuters |
A török közösségi médiában sok olyan bejegyzés is megjelent, miszerint
pillanatokon belül várható vezető újságírók letartóztatása.
Ezt előzhette meg egy „civil" csoport, amely tegnap a Bianet hírportál szerint szétverte a Gazetem Istanbul napilap szerkesztőségét. „Mi az AK ifjai vagyunk, a lap puccspárti, ezért megbüntetjük" – mondták az újságíróknak. Még félelmetesebb, hogy a kelet-törökországi Malatya tartományban a puccs ellen tüntetők az alevi vallási kisebbség lakónegyedét akarták megtámadni.
Az Isztambulba visszatérő Erdogan elnök „Isten ajándékának" nevezte a puccskísérletet, amely segít leszámolni ellenfeleivel. Emiatt egyre többen írják, hogy a puccs mögött maga az elnök áll.
Óvatos nyugati szolidaritás
A nyugati nagyhatalmak vezetői egyértelmű szolidaritással álltak ki a választott török kormány és az elnök mellett a katonai puccs ellenében. Amikor azonban a halálbüntetés visszaállítása került napirendre, illetve a bírók és rendőrök tömegeit csukták le, arra figyelmeztettek, hogy ezekkel a lépésekkel Törökország kizárja magát az EU-csatlakozásból, esetleg a NATO-ból is. Az USA hajlandó tárgyalni Gülen kiadatásáról, de mindenekelőtt bizonyítékokat kér a hittudós bűnösségéről.
