Ahol háború lehet a népszavazás eredménye
Politikai számításból írt ki szavazást a Szerb Köztársaság elnöke. A voksolás felrúghatja a délszláv háború óta ingatag békét.
Támogatja-e, hogy január 9-ét a köztársaság napjaként ünnepeljük? – erre a kérdésre várnak választ vasárnap 1,2 millió választópolgártól a boszniai Szerb Köztársaságban (SZK), csupán egy héttel a bosznia-hercegovinai helyhatósági választások előtt. A referendumból a politikailag meggyengült Milorad Dodik, az SZK elnöke profitálhat. Szakértők azonban aggódnak, hogy az ügy akár újra háborúba taszíthatja a térséget.
|
Milorad Dodik a népszavazásra buzdító kampányplakáton
Dado Ruvic / Reuters |
Bosznia-Hercegovina alkotmánybírósága tavaly novemberben döntött úgy, hogy január 9-ének a Szerb Köztársaság napjaként való megünneplése alkotmányellenes. A boszniai szerbek 1992-ben ugyanis ezen a napon kiáltották ki a szerb nép köztársaságát. Ebből született meg később a boszniai Szerb Köztársaság. Bosznia-Hercegovinától ugyan nem sikerült elszakadniuk, ám ez lett az 1992–1995-ös, több mint százezer halálos áldozatot követelő boszniai háború egyik közvetlen kiváltó oka. Most ezt a keserű emlékeket idéző dátumot szeretnék a köztársaság napjaként szentesíteni.
Alekszandar Popov, a belgrádi Központ a Regionalizációért elnöke a Népszabadságnak elmondta: a zsákutcába került, meggyengült Dodik a referendummal sarokba szorította politikai ellenfeleit, akik ebben a kérdésben kénytelenek mellé állni. Így az SZK-t 2006 februárja óta irányító szociáldemokrata politikus megerősödve indulhat az október 2-i helyhatósági választásokon. – Dodik számára mellékes, hogy a referendummal destabilizálja a térséget. Bosznia-Hercegovina krónikus beteg, miközben ingatag az egész régió is. Csak egy szikra kell, hogy ismét fellángoljanak az ellentétek. Az 1995-ös daytoni megállapodás véget vetett a délszláv háborúnak, de már hosszú ideje gátolja Boszniát abban, hogy működőképes állammá váljon. Popov szerint az ország a két entitás – a bosnyákok és horvátok lakta Bosznia-hercegovinai Föderáció és a többségében szerbek lakta boszniai Szerb Köztársaság – közötti vákuumban vergődik.
Sefer Halilovics, a bosznia-hercegovinai hadsereg egykori parancsnoka szerint a népszavazás a daytoni békeszerződés felrúgását jelenti, ezért ha nem állnak el tőle, a boszniai Szerb Köztársaság meg fog szűnni. Halilovics úgy látja, hogy fegyveres konfliktus esetén a boszniai Szerb Köztársaság legfeljebb 10-15 napig tudna kitartani. Ivica Dacsics szerb külügyminiszter szerint ezek a fenyegetések azt mutatják, hogy a népszavazás csak ürügy, amely mögött az a cél áll, hogy háborúval semmisítsék meg Bosznia-Hercegovina szerbek lakta országrészét.
 |
| A népszavazás nem más, mint az elnök saját választási kampánya, véli Ivana Marics |
Ivana Marics Banja Luka-i elemző szerint viszont a referendum semmin sem fog változtatni. Az ő számítása igen egyszerű: ez lesz Dodik pártjának, a Független Szociáldemokraták Szövetségének legdrágább – ráadásul költségvetési forrásokból finanszírozott – választási kampánya. Mariccsal ellentétben sokan tartanak attól, hogy a vasárnapi egy 2018-ban esedékes függetlenségi népszavazás főpróbája lehet.
Brüsszel elfogadta Szarajevó kérelmét
Az Európai Unió a héten elfogadta Bosznia-Hercegovina még idén februárban benyújtott csatlakozási kérelmét. Brüsszel három kérdés megoldásához kötötte az integráció folytatását: a kisebbségeket diszkrimináló alkotmány módosításához, a két országrész közötti jobb együttműködéshez, valamint átfogó reformokhoz.
