Ez a törvény azonban mára több részletében is elavult, főként, ha figyelembe vesszük az új adathordozók megjelenését, a digitális technológia szupergyors fejlődését, a felhőalapú adattárolás egyre nagyobb elterjedését – mondta el újságíróknak az általános adatvédelmi rendeletért felelős német zöldpárti képviselő, Jan Philipp Albrecht.
A képviselők azt szeretnék elérni, hogy az eddigi „filléres" büntetési tételek helyett vaskos bírsággal sújthassák azokat a cégeket, amelyek megszegik az adatkezelési előírásokat: ők az éves globális forgalmuk öt százalékára rúgó, de minimum 100 millió eurós bírságra számíthatnak.
Ez két és félszerese annak az összegnek, amelyet eredetileg az Európai Bizottság javasolt, ám – miként azt Viviane Reding uniós igazságügyi biztos a plenáris ülésen megerősítette – végül elfogadták ezt a módosítást.
Az Európai Parlament most a jogszabálytervezetről első olvasatban alkotott álláspontját szavazta meg annak érdekében, hogy a ciklus munkáját összefoglalva a következő parlament pontot tehessen majd e folyamat végére.
Elhangzott: a képviselők erősebb védelmet kívánnak biztosítani az uniós polgároknak az olyan típusú megfigyelésekkel szemben, mint amilyenre 2013 júniusában, az úgynevezett Snowden-ügy kapcsán fény derült.
Ezért döntésük szerint amennyiben egy vállalat – például egy keresőcég, egy közösségi oldal vagy felhőszolgáltató – egy uniós polgár bármilyen személyes adatát harmadik országnak szeretné átadni, az adat továbbítása előtt engedélyt kell kérnie a tagállam nemzeti adatvédelmi hatóságától, s az érintett személyt is értesítenie kell az adattovábbításról.
Az új szabályok lehetővé teszik az internetes adatok erősebb védelmét: biztosítják például a személyes adatok törlésének jogát és keretek közé szorítják a profilalkotást – vagyis azt a folyamatot, amikor a közösségi oldalakról szerzett adatok alapján elemzik egy-egy ember munkahelyi teljesítményét, gazdasági vagy földrajzi helyzetét.
A EP honlapján olvasható egyik interjúban Peter Hustinx európai adatvédelmi biztos az adatvédelem szigorításának szükségességéről úgy nyilatkozott: hozzá vagyunk szokva az ingyenes internetes szolgáltatásokhoz, de ennek az az ára, hogy sok mindent megtudnak rólunk.
Szerinte a Snowden-ügy ébresztőt fújt az állampolgárok számára a hírszerző ügynökségek kémtevékenységéről, a digitális világ árnyoldaláról, a napi szinten használt okostelefonok, laptopok, táblagépek veszélyeiről. Az új adatvédelmi szabályozás olyan nagyvállalatokra is kiterjed majd, mint az Apple, a Facebook és a Google, amelyeknek szintén alkalmazkodniuk kell a szigorúbb előírásokhoz.
Noha az Eurobarométer felmérése szerint egyre többen aggódnak a magánélet védelme miatt, a legtöbb emberben nem tudatosul a biztonságra való törekvés amikor közösségi oldalakat használ és alkalmazásokat tölt le – mondta a biztos, aki szerint a felhasználók felelőssége is, hogy milyen biztonsági beállításokat használnak.
