A papírok ezúttal arról szólnak: az amerikai adatgyűjtésre szakosodott szervezet, az NSA és brit testvérszervezete, a GCHQ egy brit lehallgatóállomásról megfigyelte 2008 és 2011 között – például – Ehud Olmertet, amikor izraeli miniszterelnök volt. Nem sokkal később az akkori izraeli védelmi miniszter, Ehud Barak e-mail címe is felkerült a listára.

A megfigyeléseket a brit tengerparti Bude városkában álló megfigyelő-állomásról végezte a GCHQ, ám több NSA-alkalmazott is ott dolgozik. Azt nem tudni, melyik információt melyik szervezet használta fel. Az állomásról elsősorban műholdas kommunikációt tudtak megfigyelni, ám kísérleteztek újabb kommunikációs csatornák "megcsapolásával" is. 

Megfigyeltek német kormányhivatalokat, Németország ruandai nagykövetségét, illetve Joaquín Almunia versenyjogi EU-biztost is. Utóbbi azért érdekes, mert a kérdéses időszakban a spanyol biztos hosszú vizsgálatot kezdeményezett az amerikai internetes óriás, a Google ellen, azzal a gyanúval, hogy túlzott mértékben uralja az online hirdetési piacot. A magánszféra védelmének témájában is vitába keveredett a Google-lal és a Microsofttal is, jegyzi meg a Guardian. 

Utóbbi témában az NSA azt válaszolta a The New York Times kérdésére: a szervezet soha nem kémkedett amerikai cégek érdekében azért, hogy versenyelőnyt szerezzen számukra.

Olyan nemzetközi szervezetek is a listán vannak, mint az Egészségügyi Világszervezet (WHO) vagy a gyermekek ügyével foglalkozó UNICEF. A dokumentumokból nem derül ki, pontosan mennyi ideig és mit figyeltek a hatóságok, de az egyik célpontnál a név mellé mentették az elküldött sms-einek teljes szövegét. Ez arra utal, hogy a kommunikáció tartalmát is figyelték.

A hírt a brit The Guardian, az amerikai The New York Times és a német Der Spiegel egyszerre közölte, ennek a három lapnak adta át a dokumentumokat Snowden.