Azt nem tudni, hogy a tervezett személycserék érintik-e a már Porosenko által kinevezett védelmi minisztert, Valerij Heletej mindenestre védelmébe vette a kormányerők eddigi, a múlt hétig valóban több sikert is hozó akcióit. Szerinte Moszkva azért kényszerült reguláris hadseregének bevetésére Ukrajnában, mert elvesztette a „hibrid háborút", és az orosz beavatkozás nélkül október elejére sikeresen lezárták volna a Donyeckben és Luganszkban „terroristaellenes" műveleteket. Ukrajnának most Oroszországgal szemben kell védekeznie – mondta Heletej, aki szerint Moszkva „nem hivatalos csatornákon keresztül" már azzal is fenyegetőzött, hogy taktikai atomfegyvereket vet be.
Oroszország viszont továbbra is tagadja, hogy részese lenne az ukrajnai konfliktusnak, és ismét tűzszünetet sürgetett a régióban. Az orosz Távol-Keleten vendégeskedő államfő kifejtette, a kelet-ukrajnai lázadók azért indítottak ellentámadást, mert ki akarják szorítani a települések közeléből a kormányerőket, hogy azok ne lőhessék a lakóövezeteket.
|
Hadifogoly ukrán katonák. A szakadárok többek között utcaseprőnek használják őket
Maxim Shemetov / Reuters |
Vlagyimir Putyin – aki olasz sajtójelentések szerint az Európai Bizottság távozó elnökének, José Manuel Barrosónak telefonon kijelentette: ha akarná, két hét alatt be tudná venni Kijevet – az ukrajnai viszály fő okát abban látja, hogy a kijevi hatalom nem hajlandó lényegi politikai párbeszédre az ország keleti részével. Ugyanakkor azt is hozzátette, hogy most a közvetlen egyeztetések fontos szakasza következik.
Nyilván a Kijev, Moszkva és az EBESZ képviselőiből álló, úgynevezett összekötőcsoport megbeszélésére utalt. A fórum egyhónapos szünet után pénteken ismét összeült Minszkben, és a tanácskozáson részt vesz az önkényesen kikiáltott Donyecki Népköztársaság „miniszterelnök-helyettese", Andrej Purgin is. Az egyeztetések kezdete előtt a szeparatisták nyilatkozatban közölték, hogy az általuk ellenőrzött terület Ukrajna része maradhat, ha különleges státuszt kap, egyszersmind követelik a hadműveletek azonnali leállítását.
A Reuters jelentése szerint Purgin kifejtette: önálló külkereskedelmi jogra tartanak igényt és arra a lehetőségre, hogy a térség csatlakozhasson a Moszkva vezette vámunióhoz. Noha az ajánlat némi előrelépésnek tűnhet az eddigi függetlenségi követelésekhez képest, az európai integrációra törekvő Kijev számára biztosan elfogadhatatlan.
|
Egy ház romja Ilovajszkban
Maxim Shemetov / Reuters |
Közben Ungváron kiadott nyilatkozatában a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) határozottan elítélte az ukrán Központi Választási Bizottság döntését, amellyel megfosztotta a 150 ezres kárpátaljai magyarságot a parlamenti képviselet megszerzésének lehetőségétől – adta hírül az MTI. A döntés a kárpátaljai tömbmagyarságot három választókerületre szakítja szét, amelyek egyikében sem számottevő a jelenléte, ez pedig lehetetlenné teszi, hogy a magyarság képviselője bejuthasson az ukrán parlamentbe.
A KMKSZ – miként az négy korábbi parlamenti választáson is volt – a 225 egyéni választási körzetből mindössze egy magyar többségű kialakítását kéri. A nyilatkozat felhívja az ukrajnai politikusok figyelmét arra, hogy „a kisebbségi jogok folyamatos durva megsértése nem járul hozzá az amúgy is nehéz helyzetben lévő ország békéjének megteremtéséhez".
