– Pedig akkor érdemesebb lett volna üzletelni az oroszokkal, nagyobb volt a nemzetközi elfogadottságuk. A magyar kormány viszont akkor szőtte szorosabbra a szálakat Moszkvával, amikor Oroszország és Európa viszonya hűvösebbé vált – mondta lapunknak Deák András, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa. Mindenesetre az idén januárra, a Paksi Atomerőmű-bővítésről szóló szerződés aláírására szinte bensőségessé vált az időközben újra az államfői hivatalba lépett Putyin és a magyar miniszterelnök viszonya. Ennek – miközben a főszerepet a pragmatikus érdekek játsszák – ideológiai alapjai is lehetnek.
Moszkva alighanem felismerte Orbán Viktorban az Európai Unió „fenegyerekét”, márpedig a brüsszeli szabályokat megkérdőjelező szándékot szívesen látja az orosz külpolitika, mert az EU nemcsak fő gazdasági partnere, hanem egyben vetélytársa is Oroszországnak. Ráadásul sok hasonlóságot mutat a két politikus belpolitikai alapvetése is. Nehéz nem felfedezni a párhuzamot – az oktatáspolitikától, a tankönyv-uniformizálási törekvésektől a sajtó kezeléséig – egy sor orosz és magyar kormányzati intézkedés között. A konzervativizmus, a nemzeti érzelmek hangsúlyozása, az erő demonstrálása, a „hagyományos, keresztény értékek” előtérbe helyezése mind Moszkvában, mind Budapesten az államirányítás meghatározó elemévé vált, mint ahogyan a centralizált, egyszemélyi központú vezetési módszer is.
Az elmúlt években viszonylag gyakoriak voltak a miniszteri, államtitkári szintű egyeztetések, mivel a kapcsolatokat egy sor nyitott kérdés terhelte. A gyorsan lezárt Szurgutnyeftyegaz-ügy mellett ott volt az öt százalék erejéig a Vnyesekonombank tulajdonában lévő Malév problémája is. Ez a magyar légitársaság csődje után sem rendeződött, hiszen az orosz állami pénzintézet 120 millió eurós hitele „ragadt bent” a vállalatban.Ugyanakkor az utóbbi időben erről (legalábbis a nyilvánosság előtt) kevés szó esik. – Nem súlyos kérdés, de jó arra, hogy az orosz fél bármikor elővegye, ha valamiben nem akar megállapodni. Ám elfelejthetik, hamegegyezésre törekednek – értékelte a helyzetet Deák András.
Valószínűleg ebbe a kategóriába sorolható az ugyancsak orosz érdekeltségű Dunaferr sorsa is, amelyet a tavalyi létszám-leépítési tervek nyomán a magyar kormány a vállalat visszavásárlásával akart rendezni. Ennél nagyságrendekkel nagyobb falat viszont a jövőre lejáró, hosszú távú gázszerződés megújítása. Igaz,Deák András úgy látja, hogy a szerződés körül sok minden megváltozott, amióta tavaly ősszel átvette azt az MVM, többek közt a jövő évi lejárati határidőt sem kell már olyan szigorúan venni. A szakértő azt is feltételezi, hogy a paksi szerződéssel egy csomagban a gázszállítások ügye is szerepelhet, aligha véletlenül kaptunk az utóbbi időben jelentős árengedményt a Gazpromtól.
Magyarország elkötelezettnek látszik az európai orosz szállításokat szolgáló Déli Áramlat gázvezeték iránt is. Igaz, ellenzékiként Orbán Viktor még keményen bírálta Gyurcsány Ferencet, aki 2008 februárjában kormányközi megállapodást írt alá az oroszokkal a magyarországi csőszakasz építéséről. Deák András úgy véli, a vezeték valószínűleg megépül, az viszont kérdéses, hogy lesz-e benne gáz. Az üzembe helyezéséhez ugyanis az Euró pai Unió hozzájárulása szükséges, a Krím orosz bekebelezése után azonban az eddiginél is kisebb rugalmasságra lehet számítani Brüsszeltől.
A krími válság miatt akadhatnak kérdőjelek a sokat vitatott paksi szerződéssel kapcsolatban is. Noha erre kevés az esély, Deák András szerint, ha korlátozzák a pénzügyi forgalmat Oroszország és az EU között, elméletileg akár a paksi bővítésre szánt orosz hitel folyósításával is gondok adódhatnak. Az uniós engedélyeztetés pedig biztosan nem lesz egyszerűbb. Az viszont vitathatatlan, hogy javulnak az orosz–magyar kereskedelmi kapcsolatok. Tavaly április óta a magyar export ösztönzésére kereskedőház működik Moszkvában, és másutt is tervezik hasonló központok megnyitását.
Oroszország Magyarország harmadik legnagyobb külgazdasági partnere, az EU-n kívüli államok rangsorában pedig az első helyen áll. 2012-ben az orosz kereskedelmi forgalomból Magyarország 1,2 százalékkal részesült, amivel a partnerek sorában a 18. helyre került. A tavalyi árucseréről különböző adatok láttak napvilágot. A KSH kimutatása szerint az összforgalom csaknem 9 milliárd euró volt, ami nagyjából azonos az egy évvel korábbi értékkel, ám ez csak töredéke – kevesebb mint nyolc százaléka – annak a kereskedelemnek, amely Magyarország és az EU többi tagállama között zajlott.
